Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-25 [133]

VEREBÉLY TIBOR EGYETEMI TANÁR RENDKÍVÜL ÉRDEKES ELŐADÁSA A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULATBAN. A Természettudományi Társulat népszerű természettudományi estét rendezett az Egyetemi Közegészségtani Intézet nagy előadótermébenj amely zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Az estének különös fontosságot adott az, hogy dr.V e r e b é 1 y Tibor egyetemi tanár tartott rendkívül'érdekes előadást "Alkati elgondolások az orvosi gyakorlatban" cimmel, - Ha ezen a cimen valaki száz évvel ezelőtt előadást tartott volna - mondotta Verebély professzor - beleilleszkedett volna Hippokratesnek kétezer éven át uralkodó gondolatvilágába. Ötven évvel ezelőtt azt mondották volna, hogy ez a téma elcsépelt, - ma azonban a kérdés megint aktuális, A kiszorításnak rövid időtartama mutatja azt, hogy az alkat fogalmára szükség van, Tiz év előtt már az alkatnak huszonhat megállapítása volt ismeretes, ez onnan származik, hogy az alkat meghatározása erősen egyéni. Előadó a sebészet céljaira az alkat fogalmát ugy határozta meg, hogy az az egyén lelki, fizikai- és vegyi tulajdonságainak Összessége, amely az egyén reactioképességét az élet bármely pillanatában megadja

c Hippokrates vérmes, nyálkás, sárga epés /kolerikus/ és fekete epés /Melankóllás/ embertípust különböztetett meg| az embert alkotó elemek keveredésének megfelelően, - Morgagni döntötte meg ennek a felfogásának egyik erős tartó-pillérét, amidőn a betegségek eredetét gócokra vetette vissza,, amelyek környezetükre hatnak, Blchat a szövetekre, Vlrchow a sejtekre vezette vissza az elet és a betegség eredetét, A visszatérést a sejtkórtanról az egyéni alkat felé a bakteriológia készítette elő és a belső elválasztás tana döntötte el

0 - Az alkat mai fogalmazásban az összes öröklött sajátságokat együttesen érti és azt, amit az élet addig a pillanatig változtatott, amikor az alkatot tekintjük

0 Egyenletben felírva constitutioconstructio: plusz modificatio. - Az alkat reányomja bélyegét az élet minden megmozdulásaira,- az alkatnak is megvan a maga működési, fejlődési és alaki együtthatója. Ezen tünetekből viszont visszakövetkeztethetünk az egyén alkatára. Normális alkatilag az az ember, akinek tipusa a környezetnek megfelel. A normális constitutiotól fokozatos átmenetek vezetnek az alkat ki lengéseihez • Maga az alkat nem lehet betegség Is,,de az alkati eltérés olyan lehet, hogy viselője normális viszonyok között sem folytathat egészséges eletető - A testalkat a constitutio egy része. Mégis az alkatokat rendszerezni alaki tulajdonság szerint szokás. Már Aristoteles iparkodott testi típusokat össseállitani, ezen lparkodásból eredt Lavater arcok szerinti osztályozása, Wunderlich erős és gyenge típusai, Tandler hypertoniás, hypotoniás meghatározása. Giovanni phthysicus, athleticus és plethorás egyéneket, Kretschmer astheniás, athleticus és kypnicuéakat különböztetett meg,. Ma általában kephallcus, splachnicus és melicus típust különböztetünk meg, a splachnicust három részre osztva: tüdő, has és sexualis típusra,, - A kephalicus akaratgyenge, tépelődő, sértődő egyén, szertelenségekre hajlik. Ök adták az emberiségnek a legtöbb jót, de a legtöbb'rosszat is, A pyknlcusak optimisták, józanok, élvezik az élet örömeit. Az izomembereket a szellemi dolgok nem érdeklik, akarat erősek, realisták, A női nemnél az astheniás nők a soha meg nem értett típus, a pyknlca a kiegyensúlyozott családanya. - A mindennapi típusok közöttünk élve egyes fogalmakat személyesítenek meg. A zsugori, a tudós, a művész, az Ínyenc, mindmegannyi embertípus. A színdarabok, a regények, a képzőművészetek felvonultatják előttünk a különböző embertípusokat. - Ez az első lépés ebben a tudomány-körben, amelynek kiépítése szervek, szövetek, lelki működések pontos tanulmányozása alapján a jövő feladatáé Ma is tudjuk, hogy a kéz alakja, a bőr szine, szőrzete, típusokat határoz meg

0 ' ' - Kór- ríkatok ls léteznek, ilyen a lymphatlcus,az u,n, görválykóros alkat

c Ilyen Stillemek a lógós alkata, /folyt, köv,/ /Lf\