Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1

1935-11-15 [132]

—-A NEMZETI EGYSÉG PARTJÁNAK V. KERÜLETI SZERVEZETE 0 hó elején uj pártholyisógóbe költözött át a Hold-utca 9. számú házba. A kerületi pártszervezet rendkívül népes megnyitó értekezletet tartott, amolyon a pártvozotőség képviseletében dr, Kauser István központi pártigazgató vott részt és megjelent orz értekezleten Szurday Róbert és Terbócz Imre országgyűlési képviselők. Krompa szky Miksa kerületi pártolnök bevezető szavai után Szurday Róbert tartott lolkositő szónoklatot, majd K e n d o Béla központi párttitkár terjosztette elő a mult évadra szóló titkári jolonté3ét és befejezésül dr. Kauser István központi pártigazgató tartott előadást a Nemzeti Egység Pártjának legközolebbi célkitűzéseiről. X i ;J2 ' *.-;-ÍXÍ.:..X\.-Í(J 4 KY£^*&P *w:tv . Az értekezlet után a résztvevők úgyszólván valamennyien a Lipótvárosi Társaskörbe vonultak át, ahol társasvacsora korotébon Dósi Géza törvónyhatósági b izottsági tag, Krompaszky Miksa pártolnök, Szurday Róbort országgyűlési képvisőlő, dr. „Kauser István pártigazgató éa dr. Gémossy Piroska, a női csoport vozotőjo 3ZÓlaltrk fol. /MOT/B HÍREK f DR. WÜNSCHER FRIGYES, A HANGYA VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK ELŐADÁSA A SZÖVETKEZETI ESZMÉRŐL. A Magyar Jövő Szövetség felkérésére nagy és előkelő közönség jelenlétében, amelynek soraiban többek között ott láttuk dr. Balogh Elemért, a Hangya elnökigazgatóját, Zimmer Ferenc kormányfőtanácsost, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztőjét, Gergely István gazdasági főtanácsost,- •- tartotta dr. W ü n s c h e r Frigyes nagyszabású előadását a szövetkezeti eszméről, éspedig különös tekintettel a szövetkezetek fogyasztási és értékesítési tevékenységére. Az előadó röviden összefoglalva rámutatott arra, hogy egészen a háború kitöréséig valójában a liberális kapitalista rendszer uralkodott, amelynek elve teljes szabadságot biztosított mindenkinek a közgazdasági életben. Ez a rendszer azonban a háború elejéig már teljesen kiélte magát

0 A liberális kapitalista'rendszerrel szinte párhuzamosan együtt fejlődött a szocialista, amit lehet kommunista gazdasági rendszernek is nevelni, amelynek kimondott célja az volt, hogy a közgazdasági tevékenységet annak minden vonatkozásában az állami élet kereteibe illessze, vagyis azt állami hivatalnokok intézzék. Szinte észrevétlenül fejlődött ki ezek közért a szövetkezeti gazdálkodás eszméje. A szövetkezeti tevékenység jogosságát nem lehet tagadni, mert ha a termelői rendszernek van jogosultsága, akkor éppen olyan jogosultsága van olyan gazdasági rendszernek is, amely a fogyasztók védelmét célozza. A szövetkezeti gazdálkodás ós a kapitalista gazdálkodás között lényeges különbség az, hogy mig a kapitalista rendszer a maximális profitra törekszik, addig a szövetkezeti gazdasági rendszer elismervén a tőke kamathozadéki jogosultságát, azt bizonyos maxiumra korlátozza, ami jelenben ő %-ot tesz ki, a többi hasznot azonban visszajuttatja azoknak, akik a szövetkezet működésében megfelelő módon résztvesznek. A szövetkezeti gazdálkodás ellen a legtöbbször hangoztatott kifogás az, hogy nemcsak tagjainak, hanem bárkinek árusit. Ez a támadás nem jogosult, mert a szövetkezetek éppen olyanmórtékben fizetnek adót, mint bármely más kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó egyén vagy alakulat, ez a szempont tehát a szövetkezetek működését nem korlátozhatja, annál kevésbbé, mert ha igaz az, hogy körülbelül 26-30.000 kereskedőnek joga van az élet feltételeihez, akkor épp olyan joga van hótésfélmillló más egyénnek arra, hegy az életfeltételeit a lehető legkönnyebben . biztositja. Ugyancsak jogosulatlan az a kidomborított vád, hogy a magyarországi szövetkezetek állami tőkével dolgoznak. Tagadhatatlan, hogy állami tőkével is dolgoznak, de ezt a háború után beállott abnormális gazdája sági viszonyok eredményezték, ugyancsak azonban imagyar országi kereskeL dől alakulatok egész tömege dolgozik állami tőkével, legfeljebb annak ( / r, 'gszerzése más és más módon történik* hf /Folytatása következik./