Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1

1935-11-15 [132]

/Az Evangélikus Egyetemes Egyház közgyűlése. Folytatás.5./ Radvánszky Albert báró dr. egyetemes felügyelő meleg szavakkal, nénet nyelven köszöntette a Gusztáv Adolf Egylet lipcsei központjának a közgyűlésen megjelent elnökét: G e r b e r Hans dr.pro­fesszort. A kedvezőtlen idők dacára is fokozottan gondjaiba veszi az egylet a'magyar egyházat, s ezért minden magyar evangélikus háláját tol­mácsolja. A legszorosabb kapcsolatban áll a német és a magyar egyház, s ezt az összeköttetést minden időben hűségesen fenn akarják és fenn'fog­ják tartani, áldást kivánt a német testvérekre, s a német nemzetre. Radvánszky báró beszédeit és jelentését G e d u l'y püspök­elnök javaslatára egész terjedelmükben jegyzőkönyvbe iktatták. Geduly Hen­rik a továbbiakban köszönetet mondott a kitüntetéséről való megemléke­zésért: a kormányzó kegyének megnyilatkozásából a történelmi protestáns egyházak iránt megértést olvas ki. G e r b e r dr. hosszasabban válaszolt Radvánszky Albert üd­vözlő szavaira. Hálásan viszonozta a testvéri hangot és átadta intézmé­nye elnökségének és az egész német összprotestantizmusnak a jókívánsá­gait. Minden ellentót dacára, mondotta, a német nép Jézus Krisztus szellemében akar megújulni, s ez a folyamat szorosan egybefüződik a nem­zeti felfrissüléssel. A német nemzet együttérez a Trianon átka alatt nyögő magyarsággal, Németországban magasztalva emlegetik a magyar' kor­ mányzó nevét és teljes bizalommal vannak a jobb magyar jövő iránt. A beszéd végén fellelkesülve énekelték el a közgyűlési tagok 3*uther himnuszát, az"Erős várunk..."-at Radvánszky Albertet a közgyűlés ezután abból az alkalomból ünnepelte, hogy az egyetemes felügyelő az országgyűlés felsőházának al­ elnöke lett. Tánossy Gábor volt orsz.képviselő szólt az egyetemes felügye­lői jelentéshoz, a vegyesházasgágok közéleti rendezetlenségét és egyol­dalú értékelését "a XI.század/nem méltó állapotnak" nevezte, a kormány elé kell terjeszteni a kiáltó sérelmeket. A gyűlés előkelő közönségének soraiban voltak: vitéz Purgly EnJ.1, Tomcsányi Vilmos Pál nyűg,miniszterek, Feilitzsch Berthold báró, PrOnay György báró, Szentmártoni Radó Lajos, Törs Tibor országgyűlési képviselők, Sárkány Alfréd miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium protestáns ügyosztályának főnöke, Szepesváry Pál székesfővárosi tanács­nok, Podmaniczky Pál báró, mint a soproni hittudományi kar dékánja, iíagymcgyeri Nagy Károly ny.altábornagy, Pazar Zoltán kúriai biró, Hor­váth Kornél min.tanácsos, Mágocsi-Dletz Sándor, Sándy Gyula, Pröhle Károly, Deák János, Jánossy Lajos egyetemi tanárok, Laszkáry Gyula kor­mányfőtanácsos, Strcicher Andor alispán, Veress Gyula, Horváth Károly László, Kring Jenő, Kiss Sándor, Szlávik Mátyás, Mészáros Gyula, Erhardt József és sok más Ismert alakja az evangélikus egyháznak. R á s ó Lajos dr, egyetemes-egyházi főügyész, kormányfőta­nácsos javaslatára az 1848,évl XX.törvénycikk végrehajtásának kérdését továbbra is napirenden tartják. "Az Egyetemes Közgyűlés a leghatározot­tabban elitéli azokat a megszervezetten jelentkező akciókat, amelyek a • felekezeti béke veszedclmeztetésére alkalmasak és figyelemmel kiséri az eseményeket," Most hagyta jóvá, az evangélikusok or s zágos gyűlése az d£Van­gol lkus és református egyházak között létrejött, u.n, balassagyarmati egyezményt", amely szerint a két egyház lelkészel, az évszázados test­véri viszony alapján, e gymástól nem kérnek rcverzállst és eg ym ás híveit nem igyekeznek áttéritenl. Kivétel csupán az egyházi tisztviselők házas­ságára vonatkozó rendelkezés. Mindkét egyház kötelezte lelkészeit,hogy ezeknek az intencióknak pontosan feleljenek meg. A Johannita-lovagrend magyarországi csoportja kilencezer pen­gős kórházalapltványt tett az Egyetemes Egyháznál, az alapítólevelet jó­>» vóhagyták, s egyúttal megköszönték a felajánlást. Ugyanígy határozott a If/p gyűlés Szlgethy Lajos ny .budapesti' gimnáziumi igazgató alapítványa dol­gában is. /folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom