Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1
1935-11-08 [132]
—MEG AK&REA GYILKOLNI A PELESÉGÉT , Augusztus 23-án Kőbányán a Kőbányai ut 44-ik számú ház előtt Psóto István 45 éves kocsifényező nég? szer egymásután közvetlen közelből a felesége 1 Vál Ilona fejére célozva lőtt, de a golyók csupán súlyos sebeket ejtettek az asszony fején. A kir. ügyészség a kocsifényező ellen gyilkosság bűntettének'kisérlete miatt vádat emelt és a büntetőtörvényszók Krayzell Miklós dr, elnökletével ma vonta felelősségre Psóta Istvánt. AB. elnök kérdésére Psóta István kijelentette, hogy bűnösnek érzi pagát ós többek között igy vallott : - Feleségemtől különváltan éltem. A Kőbányai-ut 44-ik számú ház előtt találkoztam vele és kérlelni kezdtem;engedje meg, hogy visszatérjek hozzá. Megmondtam neki, hogy nem tudok egyedül élni, mert nagyon szeretem, A feleségem durván'elutasított, azt mondta' nem kellek neki. mert már ven más. as 5 számára. Tudtam, hogy együtt él Petrányi Sándor népligeti kertésszel. A kijelentés után belső zsebemből előrántottam a forgópisztolyt ós fejére célozva lőttem. A fegyver csütöitükíit mondott, a feleségem elszaladt, én pedig utána futottam; Amikor utolértem, a revolver agyával fejbeütöttem, ug^, hogy elesett. Az asszony a földön feküdt, amikor a fejére célozva lőttem. Több lővóst adtam le, de ekkor valaki hátulról fejbeütött valami kemény tárggyal. Sajnálom, hogy elkövettem a bűncselekményt, de ha már rálőttem, sajnálom, hogy nem' si~ k érült megölni őt. A revolvert egy héttel korábban a Teleki téren '25 pengőért vásároltam, Az volt a szándékom, hogy meglesem a feleségeimet'> kérlelem,, hogy engedjen vissza magáhcz ; , de ha nem enged, akkor lelővönu Az egyes kérdésekre elmondotté, hogy a feleségével állandóan "Civakodtak.* mert két mostoha fia miatt tűrhetetlen volt az élete, A mostohafioi meg is verték őt. Hangoztatta, hogy a felesége többször el" hagyta, nóhányszibr kikergette a lakásból s az asszony a gyermekeit engedetlensógre tanította, ' Azt mondta a kislányaimnak, hogy nem én vagyok az apjuk.- mondtao ' Kihallgatták a vádlott feleségét Vál Ilonát, aki igy mondta el a történteket 1 - Tizennégy évig éltünk együtt és szenvedés volt az életem. Az uram nem dolgozott, a fiaim tartottak el és én jártam munkába.^ -:z uram minden holmit eladogatott, mindent a zálogházba vitt és állandóan ivott. Sokszor megfenyegetett, azt mondta, hogy kiirtja ez egész családot. Kijelentette, hogy nem fél a börtöntől, legalább lesz otthona, As' edényekkel futballozott, a bögrét hozzám vágta, nagyon durván bánt velem. Egy este a kisebbik fiam kijelentette, hogy ez már tűrhetetlen ös felszólította, hogy menjen el hazulról. Ekkor el is költözött, de mindent öszszeszedett, ami csak összeszedhető. Megfenyegetett, hogy eltesz láb alól és emiatt feljelentést is tettem ellene. Azzal'vádolt, hogy erkölcstelen életet élek, de tanúim vannak, hog/ ez nem igaz. Állandóan bujkálnom kellett előle, a fiaim és a lányaim mindig mondták, hogy az uram leskelődik utánam. A Kőbányai-uton nem tudtam elkerülni. Mondtam neki, hogy hagyjon békében s ekkor rámkiáltott : "Végezni fogok veled"ós revolvert rántott. Én, tekervényesen kezdtem szaladni, hallottam, hogy lövöldözött, egyszer csak elkapott a hajamnál fogva'és a földre tepert, ttött- vert-rugdalt, nem is tudom, hogy mit csinált, Két hétig feködtera a Rókus-kórházba, do még hosszú ideig kezelésre jártam és ma is fáj oz egész testem. - A férje azt vallja, hogy maga összeköltözött egy emberrel - szólt az egyik szavazóbíró. - Igaz ez? - Amikor különváltunk én házvezetőnőnek mentem, - Kihez? - Petrányi János kertészhez. - Ne mondjon ilyent, - szólt r, biró. - Egy kertimunkás nem tarthat házvezetőnőt. Az asszonyt kihallgatása után szembe eltették o férjével, aki a vallomásra vonatkozóan kijelentette, hogy abbó^ egy szó sem igaz, A törvényszék ezután számos tanút hallgatott ki, a tanuk legnagyobbrészt a 'házaspár áldatlan családi életéről tett tanúvallomást. /Folyt. köv e /P,
