Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-07 [131]

AII. ORSZÁGOS FRONTHARCOS TALÁLKOZÓ. Folytat fi s 1./ Gróf Takach-Tolvay altábornagy ozután megható fohásszal om­lékozott mog az olhalt, megdicsőült bajtársak százezreiről, akik lólok­bon együtt vannak az élőkkol azon a mai találkozón, iuajd igy fejezte be: - Mi frontharcosok, ha koll, újra, mindig megtesszük köte­lességünket. Az országos elnök nagyhatású megnyitószavai után B o r n o m is z a Géza kor oskodo lomügyi miniszter mondott ünnapi boszedőt, amely igy hangzott: - Frontharcos bajtársaki A magyar nemzőt szomorú gyászünno­pén, az aradi tizenhárom emléknapján, a világháborúban^hosi halált halt hótszázozor magyar testvérünk emlékműve előtt megilletődve, do mégis büsz­ko örömmel tokintek végig az én frontharcos-bt jtársaim tömött 3orain,Büsz­ko örömmel, mort bárhova vosson is a sors rondoléso, a legboldogabb érzé3 akkor támad szivemben, ha a zembo néz he tok a j ól ismert, nyilt bajtársi te­kintetekkel és átérzem, hogy magam is frontharcos vagyok. - Mit jelont, kedves bajtársaki magyar frontharcosnak lenni? Ez a szó jolontotto ogykor a hátrahagyott otthont, az aggódó remogő szo­rotteket, jolontotto a Kárpátok fagyos loholetét, Volhinia alattomos mo­csarait, a Dóbordó sziklaforgetogét és mindózok tetejében a világ mindon égtáján örökö3 szembenézést az olcsó halállal. Do jolontotto ogyuttal a magyar katonai virtus hatalmas fellobbanását, a bajtársi szerotot és ösz­azotartá3 ragyogó példáit ós az áldozatkész hazaszoretet hervadhatatlan dicsőségót. Majd igy folytatta í - Bajtársak! Nom a mi bátorságunkon, nem a mi áldozatkész­ségünkön múlott, hogy ma a frontharcos szó nomcsupán boldog emlékezést jelont, emlékét az elmúlt közös küzdolemnok, szonvodésnok és dicsőségnek. Nom a mi kötolossógmul; ozt ásunk volt az oka, hogy mi, 'akik virágos sapká­val a fejükön, nótával az ajkunkon vénültünk hadba az ezorévos határok védőimére, négyÓ3félévi titáni küzdelem után ogy kifosztott, megtépett, megalázott csonka ország hontalan fiaiként kerültünk haza. - Do a lövészárkok vérszorződéso az egész ólotro kötoloz.S amint ott kint, a löv észárkokbáii mog találtuk egymás kezét és hitte 1, ösz­szotartással, fogyolommol helytálltunk a legvéresebb küzdelmekben, ugy ma itthon jó és balsorsban egyaránt ismét egymás kezét fogva, hittel, kitartással és lelkesedéssel készülődjünk a magyar f el támad ásral - Ezt a tábort nemJ a hiúság, vagy a dic3vágy hozta össze és tartja ogyütt, hanom a vérről tiegpocsételt bajtársi érzés, a jövőbe vetett fanatikus hit és a jobb jövő építésére törokvó akarat* Bennünket nom vá­laszthat 3zét egymástól sem ran-g, som vagyon, semmiféle képzőit előjog, nincs és nem is lőhet különbség városi, vagy falusi magyar között, mert a lövészárkok igazi demokráciája, egyedül a kötolosségtoljositesnek és az áldozatkészségnek emel piodesztált. - Ti, gyönyörűen dolcorált őszíxiju bajtársaim, ti, a mai küzdő magyar életnek némán tűrő ismor-etlen katonái, ti tudjátok legjobban, mit jelent magyar frontharcosnak lortni. Amig ti - mondotta - töretlen hit­tol és fogy elemmel álltok Őrt i'tt,az ezeréves dic3Ő multat és elesett bajtársaink hősi omlókét őrző téren, amig a ti fegyelmezett lelkeket szót­sugározza a csonka ország logtávvolabbi zugába is a nemzeti összetartás és áldozatkész hazaszeretet mag;r.sztos gondolatát, s amig a magyar nemzet követi példátokat ós megbecsüli^ a frontharcos-szellerje:t, addig nom koll félteni a :iomzot jövőjét. | - Nom önzésből, nem: kapzsiságból kövotoljük mi a magyar tár­sacalomt°l a frontharcoo- érdemeIk elismerését és megbecsülését, hanem abból a ózont meggyőződésből, hogy ez a maroknyi magyarság Európa népten­gerében csak akkor boldogulhat,!' ha ápolja a f r ont ha re oa -s ze llome t és büsz­kén tokint vissza a magyar ke.tott.ar. vitézi tettoire. Becsülje mog tehát a magyar társadalom a frontharcosábajtársakat és bonnük nocsak a hazáját védő katonát lássa, hanem azt aj kemény f érf itipust, aki az élet mindon nehézsége dacára toljesiti, a b^éko óráiban is, kötolosségét hazája és nemzete iránt. Majd igy fejezteibe: - Frontharcos brjtáársakl Ieton, Haza ós a bajtársak iránti hüséggol köszöntelek bonnetoke,t a VII. f rontharcos-ta lálkozón r //3Jh ° RS ^K G S^ ÉLtAr Aolytatása kövotkozik./ f V>

Next

/
Oldalképek
Tartalom