Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-07 [131]

ÉRDEKES BESZÉDEK HANGZOTTAK EL AZ IFJÚSÁG OKTÓBER 6-IKI GYÁSZÜNNEPÉLYÉN. Ha gyom anyaihoz hiven, a Magyar Nemzeti Diákszövetség kegyeletes gyászünnepelyt rendezett október ö-án, vasárnap délelőtt a Pe3ti Vigadó dioatermébon, amoly zsúfolásig megtolt a közönséggel. A Magyar Nemzeti Diákszövetség kötelékébe tartozó ogyosületek tagjai reggel fél 9 órakor gyülekeztek az Egyetem-téron zászlóik alatt, majd az Egy otomitomplomba vonultak, •, hol gyászmiso volt. Mise után az ifjúság zárt sorokban, zonoszó mellett a Belvároson koresztül a Szabadság-térre vonult, útközben azonban tisztelegtek a Batthyány-örökmécses előtt. A Szabadságtéren az irredonta-szobrok előtt sorakoztak fol a diákosztagok. A szobrok mollott kandolláborok égtek és az irredonta szobrok talapzatát gyászlepel takarta. A sorakozas után az ifjúság szónokai léptek a szobrok oló, amolyokot megkoszorúztak ós boszédot mondtak, méltatva a nap jelentőségét. A boszédok elhangzása után az ogyotomi és főiskolai fiatalság újból a zászlók alá sorakozott és a Posti Vigadóba vonultak, ahol 11 órakor kozdtfdött az október ö-iki emlékünnepély• Az ünnepélyon megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter is, továbbá ott voltak a kultuszminisztérium részéről Szily Kálmán államtitkár, a főváros képviselőt ében Felkay Feronc tanácsnok* Rósztvott az ifjúság ünnepélyén az ogyetom tanári kara is tol^os számban. Eloőnok a Budapesti Egyotomk Énekkarok V a s z y Viktor karnagy vozénylotévol a Himnuszt adták olö, majd T a s n á d i András 3Zinmüvósz, a Magyar Szinház tagja Vógvári-vorsokot szavalt viharos lolko3odést keltve. Utána vitéz dri. M 0 ó r Gyula ogyotemi tanár, a jogi kar ozidoi dékánja lopott a szószékre és mondott nagyszabású boszédot, -Ma nyolcvanhat esztendeje a!hnak,hogy a nyugati kultúrfölény ennek a barbár keleti magyar nemzetnek legjobb fiait .akasztófára húzta és puskacső elé állitotta.Ez alatt a 86 év ala tt sok minden megváltozott. -Akkor a szabadság szollőjo fuj dogélt,ma pedig a dikta túrák szelő süvít végig az öreg Európán. Akkor egész Európa a szabadság lázában égott,ma hatalmas Ós mivolt kulturno^izetek az abszolút vezéri hatalomért lelkesednek s a néplélek mélyéből előtörő szonvedélyos fanatizmussal sorakoznak a diktétorl zászló alá. -A múltnak és a jelennek oz a tragikus ollontéte tolja most ajkamra azt a kérdést,hogy van o még érte Íme,vajh e még jogosultsága,hogy a maXgyar ifjúság szc3badsá£hősökot ünnepeljen'?Van o még értolrao,hogy hálás kegyelettel emlékezzünk azokról,akik a szabadságért életüket adtá]£,ha a szabadság eszméje ma már idejétmúlt ócskaság- csupán? -Kerülni oicc^rok minden politikát, hiszen a politika nem kenyerem. S ha lesz mégis g)olitlka szavaimban, az csak annyi, hogy nyíltan kijelentem: a nagy olusz diktátor,hazánk őszinte barátja: Mussolini iránt a legnagyobb tiszte Héttel viseltetem, s nyíltan kijelentem, hogy őszinte csodálatot érzek annak a nagy némot népnek vezére és la-ncollárja iránt is, amoly a nagy világhálboruban /..lcbclungl hűséggel állott a magyar nemzet mollott, bőven ont«otta vérét Erdélyért és az ezeréves határokért . • Ezek a nagy férfiak, ezok a nagy modern diktátorok a bomlás ás a romlás örvényének széléről rántó'táfc vissza nemzetüket, s örök hálára kötelezték ezzel nemcsak saját országukat, hanem az egész civilizált világot is. Az elméleti tanulság tehát az, hogy rend ivüll körülmények között a diktatúra m nemzetnek igen értékes szolgálatot tetrt. Hiszon még az ókori Róma is,a világtörténet legnagyobb jogásznomzote, a veszély idején difitátorl ha.talommal ruházta fel consuljait. /AJL-. fbltytaása követkozik./Vr./ (%t~ .