Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-01 [131]

/proszlgl államtitkár boazédo:' a Katholikus Nagygyűlés záróülésén. Folyt.5,/ * Magyar apának^ magyar anyának mondani sem kell, hogy gyermekét hazafiasságra nevelje. Érre sok szót nem akarok vesztegetni, <* De megemlékezem r. trianoni határokon tul élő magyar családokról^ magyar gyermekekről, - Aníkor a magyar iskolák mindig kevesbbodnek, amikor büntetés jár az örök magyar gondolathoz való ragaszkodásért, akkor ti magyar apák és magyar anyák ott tul őrizzétek gyermekeitek magyar nyelvét. Ne engedjétek, hogy apáik nyelvét elfelejtsék. Oltsátok sziveikbe a magyar érzést, mert csak ti olthatjátok be és ha ezt . 1 cselekszitek, ninos olyan hatalom, amely azt onnan kilthatja. - A szülői kötelesség számos és nehéz. Jó apájiak, jó anyának lenni non könnyű feladat. Az állam könnyítse meg a jó szülők fáradságos munkáját, sogitso részeltesse előny bon a többgyermekes családapákat, bocsülje meg, tüntesse ki a sokgyermekes családanyákat. Az állam támogassa azokat, akik nom féltok gyermektől, hiszen a gyermek nemcsak a szülő öröme, hanem az állam ereje is, Rabindranath Tagore szerint minden újszülött gyermek azt igazolja, hogy Isten nom hagyta el a világot, - A szülői kötelesség nem könnyű, de nem lehetetlen. Ragyogó példák vannak előttünk, - A mi derék temesvári Pelbártunk leirja az istenanya, a boldogságos Szüzmária tizenkét siralmát, melyet ő elszenvedett Ciáért annak életében. Éhségtol s hidegtől látta fiát szenvedni, Bgyiptomba kellett vele menekülni, elveszítette s három napig kereste a 12 éves Jézus£, holttá váltan roskadt a/földre, mikor meghallotta fia elfogat ás át, tudta hogy fiát verik-j sokszor megkorbácsolják, ostorozzák, kigúnyolják, káromolják, ócsárolják. Látta, hogy fia fejét tövisek sűrűje fedi, teste csupa sebtől van boritva, Látta fia vérének kiömlésót, melynek pedig egy csépje Szent Bernát szerint többet ér, mint az egész világ. Látta fiát a keresztre feszítve, látta, hogy fiának szomorú a lelke, látta, hogy fia . könnyek között halt meg* S mikor Krisztust a keresztről levették, anyja imádta öt, fejét gyengéd tisztelettel karjaiba ölelte. Ezt a nagy fájdalmát az édesanyának örökitette meg márványban a nagy titán, Michel Angolo, moly Piata disze a Szent Péter templomnak, s elmondhatjuk róla; ha fájdalom, s halál szép lehet, ez a fájdalom, ez a halál szép, - Ész Szüzmária hűséges anyaságát, szülői fájdalmát, isteni fia azzal jutalmazta, &ogy elküldte érte angyalát, aki pálmaágat és halotti ruhákat hozott neki, hogy felmehossen az égbe, szeretett fiához, - Nézzétek meg Fra Angeliconak színektől ragyogó, tiszta hitet, meleg áhítatot sugárzó kéjDét: Mária mennybemenetelét, Firenzében. Ott ül a 3züs, Anya isteni fia mellett, körülöttük a szentek sugárzó arccal, az angyalok pedig harsonázzák a csodás eseményt. Boldogság, tisztaság árad mindenfelé. Mindenki örül, örvendezik az anyaság folnagasztosulásán, - És hogy hazai példát keressek a szülői kötelesség hűséges teljesítésére: az egyik legncgyobb magyaré Széchenyi Istváné, akit at£;Ja, a nemes lelkű Széchenyi Feirenc nagy gonddal nevelt, ellátott intelmekkel s megható olvasni, hogy Széchenyi István atyja intelmeit ruhájába varrva mindig keblén őrizte, mikor mint katonatiszt harcolt Nap cfeon ellen, s valahányszor szülo>inek levelet irt, el nem mulasztotta, hogy áldásukat ne kérje. - A másik ragyogó példa Apponyi Albertté, aki omlókirataiben melog szavakat áldoz szüleinek, finom tollal festi le a tiszta otthont, ahol ő boldog fiatalságát töltötte, ahol a nő magasbbrendü fogalom volt, ahol elmélet ós gyakorlat a legtisztább harmóniában egyesültek, soha ogynással ellentétbe noná jutottak, J /Folyt.köv,/