Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-17 [130]

• i tf • r 2tj DRÉHR Ü"Gt., c /3. folytatás./ - A védolom kötclességo - replikázik Gál Jonű - hógy ozokot az ügyokot toljóson kitisztázza. Legalább azt tossók megengedni, hogy mogkérdozhossom a taxiutói; a Halász bankház szanálása még Vass olotébon mogkozdödött-o ós nindon azok szorint az intenciók szorint törtónt, amint azt Vass, illotvo Zlebolsborg olrondolttók? - Túllépném'a hatáskörömet - jolonti ki erélyesen'Sooky táblábiró, ha mogongodnóm, hogy a tanú orro a kérdésre feleljen. A táb- ' la pontosan megszabta, milyön korotok közt koll a tanukat kihallgatnunk, •« líréhr Imrét, ugyaobár, mindig az a cél vozotto - hangzik Gál dr* ujabb kérdése - hogy Vass Józ3of intenciói szorint járjon ol a Halász-bank szanálása tokintotébon? - Ezt a kérdést is mogtagadom!' - hangzik az ülnöki szék­ből. Gál Jonö ujabb sommiségi okot jolont bo. - Ami Porry Tibor vallomását illoti'y jolortti ki Krausz Simon - non folol meg mindenben a valóságnak, fenntartom, hogy igonis Vass Józseffel élto utolsó napjáig benső viszonyban állottam, hiszen még a halála napjára is magához rendelt. Azt egyébként fenntartom, amit az első főtárgyaláson is vallottari, hogy én azokat a pénzokot; amikkol Vass miniszter nokom volt adóson, non tekintotton tartozásnak, omiatt én som a ninisztor élotébon, son azután pört vagy hasonlóé eljárást non inditottan volna! Dréhr Imre kérdőzi a tanút: Tud-o arr^l ön, hogy Halász azt a kétszázezer pengőt, amit Vass niniszuor az ő bankjába holyozott ki, nom fizotto vissza? - Igon - fololi Krausz - amikor a legfőbb állami számszék oÍrondóitd ezeknek a kiholyozett pónzoknok a bevonását, Halász nom fi­zetett, hl'.'zen már féligmoddig fizetésképtelen volt ós a kétszázezer pengőt onnan szedtük összo, ahonnan tudtuk. Én magam nyolcvanozer pengőt adtam. - Egyszóval Halász ozzol a kétszázezer pjngővol adósa ma­radt Vassnak? - Tormé3zotosnnI - Sok olyan név korült forgalomba, amolyokkol Halász azt akarta bizonyítani, hogy milyen előkolő klientélája van, do ózok álnovok voltak! - jolonti ki indulatos hangon Dréhr Imro. - Én magam beszéltem például Túri Bélával, Pallavicini György őrgróffal, Ángyán Bélával és másokkal, akiknek nevei szerepűitek Halász könyveiben s akik ogytől-egyig a leghatározottabban kijelentették előttom, hogy Halászt soha élctuikbon nom is ismerték, vele árnál kevésbé állottak bármiféle üzleti kapcsolat­b an! • - Az én novemon történt bojogyzés is hamis! - jogyzi nog Krausz Simon, - Hogy Halász milyen eszközökkel dolgozott - folytattja Dréhr Imre - arra legjollomzőbb, hogy an3 K5FKruugor, a gyufakirály ön­gyilkossá lett, Halász L a jos könyveiben K rcugor-fólo kölcsönszámlát is találtak! Ugyanilyon hamis alapon szorepeltotto Halász a könyveiben az ón no verne t is!" . - Milyen alapon állit ja a tanú ur azt, hogy a Halász könyvoi bon hanis bejegyzések szerepeltek? - fordul Krausz Sinonhoz dr, Sztracho főügyész. - Ezb például Ébor Antallal is bizonyitani tudnán. Külön­ben én, mint a tőzsdetanács tagja, rendolkozten annyi tap sztalattalj hogy bizonyos szinptonákbel csalhatatlanul kövotkoztotni tudják'arra, hogy milyen nódszor szerint folytat valaki tőzsdoi ügyleteket, - fololi Krausz. - A hadikölcsön ügy még akkor történt - jelenti ki Dréhr Im­re ^amikor én még nem voltam'a népjóléti minisztérium államtitkára. Itt van az iratok közt az a lovél, aminők hátlapjára Vass Jozsof személyesen jegyezte fol, hogy a hadikölcsön ügybo Halász ugratta bo, aki négyszeres nyoroséget igért a miniszternők. /Po lyt. köv, /Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom