Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-24 [130]

/k PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ELFOGADTA A ZÁPtSZAMADÁST. Folytatás 1./ Mindon tokintotben vállalja a zárszámadás ho ly ősségéért e f ololőss égőt,, szonély szorint is. Az olnöklő alpolgámostor ozután szavazásra totto fol a kórdóst és a pénzügy i bizottság nagy többsógo a zárószánadást változatlanul tudomásul votto. A napirond kövotkoző pontja az az olotorjosztés volt, amely a burkolási és csatornázási, továbbá ingatlan-vagyonátruházási illetékhátralékok behajtásának gyorsabbátételére és nogkönnyitéoéro vonatkozott. A főváros vozotősége azt javi solja, hogy az illotékhátralékosok közül azokat, akik záros határidőn belül fizetnek, kamatelengedésben és kamatmérséklésben részesitsék. P o y o r Károly volt a moginduló vita olső szónoka, aki nem tartja holyosnok az előterjesztést, mort óppon azokat részesiti olőnybon, akik vagyonilag jobb holyzotbon vannak, az ingat lantu la jdosonokat. Ha a tisztviselőnők és a dolgozó kisombornok kiméletlonül mog kell fizetni az adótorhekot, nom lohot ajándékot adni azoknak, akik könynyobbon viselhetik ol a közterhet. Az útburkolási és csatornázási illetékokkol kapcsolatos kodvezmény okét elfogadja, do az ingatlan-vagyonátruházási illeték törlesztésének kedvezményűit nem. A csatornaépités általában drága, mog kollone vizsgálni, mi onnok az oka, Bo33onyoy Zénó azt fojtó gettó, hogy nomcsak gazdag omborckot érint a kérdés, hanom rengeteg kisombort, hiszon az apró c saládi házak tulajdonosait terhelik logérzékonyóbbon a járulékok, S z o n d y Karoly polgárncstor válaszában hangoztatta, hogy ha a kövozési és csatornázási illet ékokot közadók módjára bo lohotott volna hajtani, akkor nem lett volna szükség orro a ja.vasla.tra, Do orro nincs mód, ezért próbálják most kodvozményok nyújtásával a befagyott tizmillió követelést mobilizálni, Nom mérséklésről van sző, hanom kamatle o d v o zm ény r ő 1. S z ő k o Gyula azt javasolta, hogy no kössék egy összogbon való fizetéshez a. kodvozmőnyt, mort akkor sok kisombor olosik tőlo, R a 3 s a y Károly szorint nom szabad ridogon osztályszompontból birálni a kérdést, Poyor Károllyal vitatkozik, ő is hangoztatja, hogy sok kisomborérint a kodvozmény. Ha az agrártársadalom annyi ós oly nagy kodvozményt ólvoz, méltatlan lonno, ha a budaposti polgárokkal szombon alkalmazna a főváros kogr otlcnobb mértéket. Lázár Foronc csatlakozik Raosay fojtogotóséhoz és arra kéri a polgármestert.' készitsonrö vidoson javaslatot az inga t).anótruházási illót ék mérsékléso órdokébon, A polgármestor vála.3za után P o y e r újból fölszólalt ós oda módosította előbbi fol3zólalását, hogy a kis családi házak, általában az olyan lakóházak r eszesül jonek kodvezménybon a járulékok tör löszt és énéi, ahol lakbérj övodolom nincs, do a bérházakat zárják ki belőlo, A vita bezárása után szavazott a bizottság és a polgármos tori o lőtor josz tÓ3t fogadta el

c A Boozkárt t őko omol és ének ügye korült ezután sorra. A Boszkárt alaptőkéje ezidőszerint 1,250.000 pongő, ami aránytalanul kicsi az óriási vállalathoz képest, amely éppon őzért az utóbbi években állandóan forgótőkehiányban szonvod. A polgármostor javaslata ugy hangzik, hogy a villamosvasút alaptőkéjét kétszeresére, vagyis 2,500,000 pongőro emeljék fel. Ennél az ügynél Láng Lajos szólalt fol elsőnek, s megállapította, hogy a Beszkárt alaptőkéje ténylog olyan minimális, hogy már 600.000 pengős veszteség esetén határozni kollono a felszámolásról és csőd fonyogotnoe A Beszkárt problémájának megoldását azonban nom az alaptőke folouo lés ében látja, hanom hivatkozik a törvényhatósági tanács olőtt annakidején tott indítványaira, s most is azt javasolja, hogy szüntessék mog a Boszkárt részvénytársasági formáját, amire nincs szükség. Mint önálló ve.gyonkozoléoü üzem, sokkal jobban és olcsóbban lohot no tovább vozotni a villamosvasúti vállalatot* S z ő k o Gyula azt fojtogotto, hogy a Beszkárt pénzügyi problémáját tarifarovizió nélkül nem lehet megoldani. A kisszakasz-rondszor pénzügyilog nom vált bo és a közlekedést is moglassitotta. //Ts^? /Folytatása következik./