Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-16 [130]

/NÉMETH IMRE KŐSZEGI BESZÁMOLÓJA, folytatás 11./ ANTAL ISTVÁN ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE. Ez a prinoipium megszabja a kormány által követendő nemzőtl földbirtokpolitika útját és az ezen a téren mellőzhetetlen roformokat, amely reformok alapjait már az ősz folyamán le akarja rakni a kormány a gazdaadósságok rendezésével, a hitbizományi reformmal és a telepítési törvényjavaslattal. 3. / Az állam közigazgatási és miniszteriális struktúrájának alkalmazkodnia kell a nemzet meggyengült teherviselő képességéhez. E kérdésnél figyelembe kell venni azt a lényegesen megváltozott helyzetet, hogy ma a közigazgatás már nem alkotnányvédő faktor,-* bár ujabban divat lett mindenből, még u képviselőházi elnöki emelvény átépítéséből is alkotmányblztosltékot konstruálni, - mint volt a régi monarhiában, ahol egyik hatásos és nélkülözhetetlen eszköze volt a nemzet jogos védekezésének a függetlensége ellen Irányuló törekvések ellen. Tehát a közigazgatásnak az ellenállásra, a passzivitásra ós a negációra konstruált, bonyolult és nohéz szervezetét át kell építeni az aktivitás, az előremenés, a gyors cselekvés egyszerű és modern apparátusává. Ez az olv megszabja a kormány közigazgatási, középosztályi, miniszteriális ós pénzügyi politikájának gyakorlati célkitűzéseit és az itt keresztül viendő érdemleges reformokat, melyeknek vezérlő elve, hogy "a hivatal van a népért és nem a nép a hivatalért" . 4. / Céltudatos, nagyvonalú nemzetnevelés utján kell arra törekednünk, hogy ősi -.a faji sajátosságunkon felépülő^ de európai színvonalú kultúránk áldásait szélesebb körben tudjuk szétsugározni és a nemzet összes fialnak közkincsévé tenni. Ez a princípium megszabja a kormány közoktatási és általában nemzetnevelési programjának köreteit, amely program megvalósítására mogtörtént a kezdeményező lépés a közoktatási igazgatás átszervezésénél. 5. / S ha mindezek betetőzéseicént a nemzet alkotmányos vezetését az ezeréves tradíciók szollemében olyként építik át, hogy lehetővé tegye a nemzeti közvélemény szabadon mognyllvánuló bizalmán felépülő erős, céltudatos és alkotmányos központi kermányiást, - ezzel már vázoltam Is annak a nagyvonalú 33 széleskörű nemzeti reformprogramnak az elvi ős lényegbeli kereteit, ^rnely reformprogram szellemében a kormány a nemzetet az elkövetkező nohéz időkben vezetni és ^uj j áépl teni akarja, hogy meg tudja ira.jd állni a helyét a nemzetközi erők bármily alakulásában. EB a reformprogram, amelyet meg akarunk valósítani és amelynek jegyében egyesíteni kívánjuk a nemzet minden konstruktív erőjét és kiküszöbölni a közéletből mindazokat az ^akadályokat és zavaró mozzanatokat, amelyek a nemzeti erők összefogásának útját állják. Ez akadályok egy részéről már szóltam boszedem elején, az egyoldalú pártpolitika, a túltengő személyeskedés, a mindenáron való hat-lomratörés, u kicsinyes lrlgykedés és gyűlölködés s jgyes politikusoknak a történelem óraütéso iránt tanúsított érzéketlenségével kapcsolatban. Most Kőszegen - és tudatosan Itt Kőszegen - két olyan voszedelmes momentumra akarok még rámutatni, amelyekkel, ha higgadtan 6e tárgyilagosan nem nézünk szembe, súlyos belső komplikációkat Idézhetnek elő s ez a vallás és felekezeti ellentétek szitása és az irreális logitimlsta propaganda. Megengedik, hogy mindkettőről szóljak. A vallási villongások kérdéséről már egyszer -elmondottam ezen a helyen véleményemet. Egyik históriai tragédiája a nemzetnek, hogy történelmének éppen abban a pillanatban oszlbtt meg vallásilag, mikor a külső^ vészedé lemmel szemben a leg-nagyobb szükség lett volna az összef ogusra • De ha ezt ilyképp rendezte a íGondvlselés, nekünk, mai generációnak, nom lehet az a feladatunk, hogy *;zt a történelmi csapást még jobban és tudatosan elmélyítsük a vallási ellentétek ki ,lesitéaével, főként pedig azzal, hogy a vallás szent eszmélt a politikai gyűlölet szitásara használjuk fel. En tudom t.zt,- h.ogy önben a tekintetben, hála Istennek, az egész országban örvendetes a "helyzet s talán Kőszeg az egyedüli hely, //O ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR/f o ly t. köv ./ v