Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/1

1935-09-14 [129]

—-AZ ORSZÁGOS ÜGYVÉDI KAMARAI ÉRTEKEZLET. Az ország összes ügyvédi kajálnak kiküldöttel szombaton Budapesten országos kamaraközi értokez-* letet tartottak, ahol az uj ügyvédi rendtartástervezet tárgyában az 1­gazságügyminlsztorhoz intézendő fölterjesztéseiket és az Országos Nyug­díj- és Gyámlntézetre vonatkozó néhány kérdést tárgyaltak meg. Az or­szágos értekezleten felváltva a budapesti és a vidéki kamarák kiküldött elnökei elnököltek. Megjelentek többek között: dr. Kövess Béla buda­pesti, dr, Széli Gyula szegedi, dr. Murányi László nyíregyházai, dr. Nyáry Béla, kalocsai, dr, Löwy Károly székesfehérvári, dr. Piacsek Zoltán déosl, dr. Petró Kálmán egri, dr. Zsobrák János kaposvári, dr. Paczolay Zoltánba balassagya»<rmati kamarák elnökei. Dr. KövesjBéla be­vezető szavai után dr 0 Oppler Emil a zt az Indítványt terjesztette elő, hogyha nyugdíjintézet a legrövidebb időn beiül tartson rendkívüli köz­gyűlést, az ellátás mérvét évi 780 pengőben határozza meg, a váromány­fedezeti rendszertől térben el, ^ nyugdíj intézeti tagdíjat kb évi 100 pengőben rögzítse, a tartalékolást pedig erősen mérsékelje. Dr. Nyáry Béla és dr. Forgács Dezső felszólalása után az értekezlet kimondotta, hogy a nyugdíjintézet rendkívüli közgyűlésének mielőbbi összehívását helyesli. Dr. Gerlóczy Endre, a budapesti kamara elnökhelyettese Ismer­tette ezután az ügyvédi rendtartás elvi f őkérdéseibeü^budapesti és a vl.. dóki kamarák álláspontj átRámutatott •••TU, hogy az elvi kérdésekben a kar tagjai teljesen azonos álláspontot foglalnak el. Az értekezletnek csaknem minden, tagja hozzászólott a kérdésekhez, majd pedig egyhangú­lag az az álláspont alakult ki, hogy az elhangzott felszólalásoknak és a kamarák külön felterjesztésének megfelelőleg az elvi kérdésekben az értekezlet deklaráció utján foglaljon állást, ezt juttassa el az igazság­ügyminiszterhez és a sajtó utján is hozza nyilvánosságra. Az egyhangú­lag elfogadott deklaráció szövege a következő: - Magyarország ügyvédi kamaráinak BBudapesten 1935. évi szeptember hó 14. napján megtartott értekezlete tárgyalás alá vette az ügyvédi rendtartás javaslatára vonatkozó igaz ságügyminiszteri terve­zetnek legfontosabb elvi kérdéseit és egyhangúlag arra az elhatározásra jutott, hogy állásfoglalását közös deklarációban juttatja kifejezésre, A kamaraközi értekezlet nem tartja kívánatosnál azty hogy a törvényter­vezet 31. §~ának megfe lel őlogy állampolgári jogegyenlőség elvével ellen­tétjéén, az ügyvédi kar tagjai között nemzetiVég, faj vagy felekezet szerint különbséget tegyen- mert a karba való felvételnek ilyen ismérvek szerint való szabályozása nem szolgálná a nemzet oly kívánatos egységé­nek fenntartását. A nemzeti eszméhez való ragaszkodás az ügyvédi hiva­tás körében mindig a legteljesebb mértékben érvényesül ugy, hogy a nem­zethüsőg kívánalmának, valamint a keresztény világnézet irányadó voltá­nak ebben a speciális törvényben való hangoztatása felesleges. Ezek­nek a szempontoknak deklarálása, egész nemzetre vonatkozó általános jellegű törvényben volna csupán helyénvaló. A kamarák értekezlete kívánja az ügyvédi szólásszabad­ságnak törvényes biztositását, a hivatás fokozottabb büntetőjogi védel­mére 1 alkalmas szabályokna k tervezetbe való felvételét, úgyszintén azok­nak a rendelkezéseknek az enyhítését is, amelyek a hivatásbeli köztarto­zások mogflzotésében önhibájukon kivül késedelmes ügyvédek törlését »^-den méltány0=™-;. .-.16 tekintet nélkül, parancsolólag lrja^elő. Az ertekeza.^ szerzet * j. *_ tartásának alapján áll és aggodalommal látna minden oxyan törvény jav... O_J., ; . . X W Jp - - v?s * <t ? SWi A* s óvadékszolgáltatás kötoleaettségénekia^.^.-^ ^ ^ ;^ t , • lakás felett való rendelkezés igazolását az ország sJ£k>f g» f z etHk védség mai gazdasági helyzetében nem tartja."^^émk^KSílíS ama intézkedéseivel szemben, melyek számos font k t ro ^J v fiS v Ston való szabályozását teszik lehetővé, úgyszintén f 1 U |Íteke11£t d 1­au?Snómiát érintő túlságos kiterjesztésével voína kivánato, n láspontja az, hogy az idevonatkozó szakaszoknak^g^atlítáía ezek­l miután az ügyvédi karnak hazafiad és torvenytl"JjJ* magatartása pnek az újszerű intézkedéseknek bevezetését nem 1 ndokolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom