Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/1

1935-09-11 [129]

FORGÁCS FERENC EGYETEMI SZIGORLÓT A TÁBLA IS ELUTASÍTOTTA A VÍGSZÍN­HÁZ ÉS INDIG OTTÓ ELLEN INDÍTOTT PLÁGIUMPŐRÉVEL. Forgács Ferenc szigorló közgazdasági egyetemi hallgató - mint ismeretes­a mult évben polgári kártérítési pört indított a Vigszinház r.t. igazga­tósága és Indig Ottó színpadi szerző ellen, kereken huszezer'pengő ere­jéig. A felperes egyetemi hallgató kereseteben azt állito-tta,- hogy évek­kel ezelőtt benyújtott a Vigszinház igazgatóságához egy eredeti színda­rabot, amelynek "Szén élet" volt a cime\ A' Vigszinház dramaturgjától néhány hónap multán a következő választ-kapta: "Az ön darabja nem nél-~ külözi az irói készséget, de elgondolása valószinütlen- s'Így -a Vigszin­ház közönsége előtt nem számithat megfelelő fogadtatásra." Rövid Idő múlva - igy hangzik tovább Forgács ^Ferenc keresetlevele - a Vigszinház előadta Indig Ottó "Ember a hid alatt" cimü darabját s ez a darab, • For­gács Ferenc szerint, teljesen megegyezik a Szép élet cimü színdarabbal. A felperes lovélbon tiltakozott a "plágium" ellen, de tiltakozását a Vigszinház nom vette figyelembe, s ezért Forgács ezúttal polgári pör keretében keresi igazát és húszezer pengős káttéritési összeg megítélé­sét kéri. A Vigszinház r.t. igazgatósága ezzel szemben előadta, hogy szó sem lehet a két 3zindarab azonosságáról, vagy akár csak lényegesebb hasonlóságáról sem, mort Indig Ottó színdarabját Holitscher Ferenc ko­lozsvári koroskodő alapötloto után irta mog s Holitschor az 1931'évben kötött szerződés tanúsága szerint kifejezetten boloogyozett abba, hogy az "Ember a hid alatt" cimü darab szerzőjeként egyodül Indig OttO sze­repeljen. Az érdekos kártéritési pört első fokon a budapesti törvény­szék tárgyalta, amely széleskörű bizonyitóoljárás lefolytatása és a két szindarab tüzetes összehasonlítása után arra a megállapításra jutott, hogy a két színmű között nincs lényogbo vágó hasonlatosság vagy ogyozés . s igy Forgács Forencot korosétévol elutasította. Follobbozés folytán ma tárgyalta ezt a polgári pört a bu­daposti tábla Vorner-tanácoa, amely bizonyitáskiogészitő eljárás lefoly­tatása után az elsőfokú itélotot helybenhagyta, azzal amögokolással, hogy a két színdarabban mindösszo egyes általános érvényű, ügynevezett örökbecsű',' kitétolok és vonatkozások tokinthotők azonosaknak^ ellenben "a két mü folépitéso,3Zorkozeto, süllusa motőbon elüt egymástól s igy a "plágium vád", valamint az erre alapitott kártéritési igény alaptalan, /MűTAy« PARASZTNAK'NEVEZTE A VILLiíMOSKOGSIVEZETÖT - NEGYVEN PENGŐ PÉNZBÜNTE­TÉSRE I TELTÉK, Hz év janAár 9-én, a lo-os villamoson a ki3szakasz bedobására szolgáló porronporsoly körül izgalmas jelonotok játszódtak lo. Valaki érme he­lyott vólotloftül kétf iliérost dobott be, ami megakadt, ugy, hogy a fölszállok nom folytathatták a tantuszok bedobását, A kocsivezető: vi­téz Kárpáthy Bertalan fol is kérte az utasokat, hogy noki adják át a tantuszokat. Az egyik női utas mégis bedobta az érmét, ebből szóváltás kclotkozott, a kocsivezető kénytelen volt erélyesebb hangot használni,, Beleszólt a Vitába Ehronthal Zoltán főmérnök, aki parasztnak novoztó a kocsivozotőt„ Kárpáthy becsületsértésért foljelentette á főmérnököt,, akit a járásbíróság a tanuk kihallgatása után bünöshnkkis mondott ki és negyyon pengő pénBbüntcbésro itélt. Az indokolás szerint a kocsivezető mintthatósági közeg nem lépte tul a kötelosségo által előirt határt, a mérnök azonban jogtalanul ragadtatta ol magát a sértő kifejezésre. A törvényszéken az Ottrubay-tanáós, mint follbbbozési biró­ság ma ezt az Ítéletet helybe.nhágyta. /MOT/Sy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom