Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/1
1935-09-10 [129]
TAGÉRTEKEZLETEN .' TARGYALTA %7DAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA AZ UJ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS TERVEZETET. Az ügyvédi kamaéákhoz észrevételezés céljához megküldött uj ügyvédi rendtartás törvénytervezet élénken foglakoztatja az egész jogász társadalmat. Majdnem mindennap tartanak értekezletet a különböző jogászszervezetek, ahol megvitatják a tervezet egyes uj intézkedéseit. Kedden a Budapesti Ügyvédi Kamara hivta össze feagértekezletre a kamara tagjait/hogy alkalma legyen a Iramára minden egyes tagjának hozzászólni a tervezethez. A Budapesti Ügyvédi Kamara egyébként már elkészítette az Igazságügyminiszterhez fölterjesztondő észrevételeit, amely szeptember 12én a választmány elé kerül végleges jóváhagyás végett. A keddi tagértekezleten igen nagy számben jelentek meg az ügyvédek és ott B 1 a u n e r Mór dr. elnökhelyettes elnökölt. Elsőnek Pap József udvari tanácsos a Budapesti Kamara illusztris volt elnöke szólalt fel, aki azt fejteggfete, hogy szükség van a hatvanéves ügyvédi \\ rendtartás reformjár , de hozzátette, hogy az igazságügyminiszternek nem szabad elzárkózni az ügyvédi karnak a tervezettol szemben emelt jogos kívánságai elől, A háború utáni években, - mondotta Pap József—történtek olyan intézkedések, amelyek rendkivül sérelmesek voltak az ügyvedekre. Két szóval lehat jellemezni az ügyvédikar mai helyzetét: túlzsúfoltság és ! "» munkanélküliség. Ezen a két alapbajon kell segiteni, Uj munkaterületeket kell teremteni, olyanokat, amelyek a közérdek szempontjából is szükségesek. Okiratikenys^er, alsófoki közigazgatásibér03ág megszervezése, a községi jegyző magánmunkálatainak eltiltása, a jogioktatás reformja, más hasonló intézkedéc klennének alkalmasak arra, hogy az ügyvédek helyzetén segitsenek, A gazdasági kérdéseket kell előbb megoldani és csak azután szabaé a közjogi vonatkozású elvi kérdéseket előtérbe helyezni. Részletesen foglalkozott a rendtartás tervezetnek a kamarába való f elvételírszabályozó intézkedéseivel, továbbá azzal a szakasszal, amely a faj, nemzet iség és felekezeti szempontból osztályozza az ügyvedeket. Kifogásolta, hogy a királyi ügyész részt vegyen a felvételi bizottságban és ellenezte^ hogy a ^marába való felvételek tárgyában v|§ső fokon egy emberi az országos bizottság elnöke döntsön, A Kúria ügyvédi tanácsának Moll ezt a jogot biztosítani, Kihagyandónak mondotta a 31-ik szakaszt, amely politikai és felekezeti villongásokat vihet bo a közéletbe. Alaptörvényeinkke1 ellenkezik ennek a szakasznak a törvénybe iktatása. S numerus klaususnak a tervezet szerinti formáját som helyeselte. Hangsúlyozta, hogy a tervezetnek vannak nagyon jó és üdvös rendelkezései is, hiányzik azonban a szólásszabadság biztosítása, a kari biraskodás intézményes megszervezése és az ös3zef érhet otlens ég szigorúbb szabályozása. Mint a kar veter %ija összefogásra hivta fel az ügyvédeket. Pap Józ30^Lf elszólalása után hosszú ideig lelkese/) ünnepolt ék, Káin-oki B e d ő Sándor :-A Magyar Ügyvédi Kar sokszor a túlzásig lojális. Az ügyvédek éveken át azt kérték, hogy a helyzetükön 3ogitsenek. És most a s-igitest egyedül abban látják, hogy a túlzsúfoltságot meg kell szüntetni. Ez szerinte nem helyes. A túlzsúfoltságot ha meg is kell szüntetni, ozt ugy kell keresztül vinni, hogy munkaalkalmakat teremtsenek, A numeráé klausust nom lehet önző sz-empontok szerint felfogni. Nem az ügyvédi karba való felvételt kell keriényon kezelni, hanem a karban való benmaradást kell szigorúbb f olt ételekhez kötni. Szigorú fegyelmi eljárással és az összeférhetetlenség erélyo<s szabályozásával kell a kérdést megoldani. Az uj ügyvédi rendtartásban .lefektetett elvek nem az ügyvédi kar kérdései , hanem a magyar közszabadiság ugyo. Nagy Emil szólalt fel ezután, aki nagyhatású beszédében a%t hangsúlyozta, hogy ellenkezik a tradícióval az, hogy kinevezett ember' határozfca meg, ki lehessen ügyvéd. A magyar hagyománnyal ellenkezik a' 31 szakasz. Ez ellen a szkasz ellen kell az ügyvédeknek a legélosebben tiltakozni, mert ennek a szakasznak a törvénybe iktat ása árthat az országnak is. Ez a szakasz alkalmas lenne arra is, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai, közt egyenletlenségot szitsón és arra is , hogy az utódállamokban élő testvéreink helyzetét is megnehezítse. S 1 o z á k Lajos, Szacsvay J; zsef, Farkas Endre, Per é n y i Zsigmond, B o s s á n y i DomonScos, valamennyien a 31. szakasz ellen fog laltak állású. Csak egyedül Budimszky Lajos szállt sikra e szakasz melltett. A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületo által elfogadott módositott szövegot ajánlotta elfogadásra. \. /folytatás következik./ *
