Magyar Országos Tudósító, 1935. augusztus/2
1935-08-24 [128]
LELKI ÉS ANYAGI ÉLETKÉRDÉSEK AZ ORSZÁGOS REFORMÁTUS LELKÉSZKONFERENCIA BEFEJEZŐ" NAPJÁN. - A Sárospataki Református Ünnepi Hét szombati eseményein Sárospatak, augusztus 24. Szombaton még csak fokozódóit az érdeklődés az Országos Református Lelkészegyesület értekezlete iránt, ma is nagy és termékeny munkát végeztek a tanácskozó lelkipásztorok. 0* 1 é Sándor pápai lelkész igehirdetése nyitotta meg a napot 0 A hpboru után i magyar katholikus Irodalom és tudomány ba legkiemelkedőbb alkotásairól tartott előadást Máthé Elek dr. budap'esti teol. m. üanár, az ismert és kitűnő publicista* Az ilyen szemle protestáns résziről - mondotta - sok nehézséggel jár, mert könnyen a kctholikusprotestáns ellentét nemkívánatos kiélezéséhez vezet, Másrészt nehéz róla lemondani, mert éppen a szellem kiváló alkotásaival való közelebbi kapcsolat aeia kezünkbe a legjobb érveket az ilyen ellentétek teljes kiküszöböléséhez. A mai magyar katholikus Irodalom legjellegzetesebb képviselői közül az előcidó megemlítette Slk Sándort, Ballá Boriszt ós Mécs Lászlót, az o irodalmi alkotásaikban már kifejezésre jut az utóbbi évtizedek katholikus újjászületésének visszhangja. Az a tágasabb horizontú kathollcizmus alakul ki, amely nem törődik az eretnek-üldözők apró és mindenki szemében ellenszenves ambícióival, hanem az élet teljességére, a szó legnemesebb értelmében vett k'-tholicitásra törekszik* Felsorolta még Máthé Elek dr, Babits Mihály Irodalmi k-tholic izmusának nagy értéket jelentő alkotásait. A világnézeti tudomány ok müve lői közül a filozófus BrandenstelnBéla báró és a szociológus Mlhellcs Vid mellett az előudó különösen részletesen foglalkozott Szekfü Gyula történelemiről munkásságával* Szekfünek protestáns részről sokszor kifogásolt történelmi müveiben Máthé szerint a félreértést bizonyosan az okozza, hogy az o Nyugattal szemben vallott ellenszenvét és a magyar kérdésnek minden keleti megoldását ellenző álláspontját kathollkus-protestáns ellentétnek fogják fel. A fejtegetéseket több hozzászólás követ te» A konfirmációi oktatás kérd éséről B oda József veszprémi vallóstanltólelkész beszélt: Az egyházvan hivatva elsősorban magáénak mondani az ifjúságot, gondozását felk. rolni szellemi válságában, lelki tusálban, testével vívott nagy küzdelmében. A lelkipásztor a konfirmáció által tud nevelni megújhodó nyülekezetet, presbitereket, öntudatos egyháztagokat. A konfirmáció létkérdése u református egyháznak, megfelelő megoldásával oldódnék fel ifjúságunk és egyházunk sok égető problémája, igy végezte Boda József. " I f j u s ág 1 mtmkaj a f a lu s 1 gy ü le ke ze te kb en"_, ez volt a cime Kincse s Endre dr. mát'őszalkai lelkész "e 1 öadasánaks Végezzük - úgymond - lelkesedéssel az ifjúsági munkát, mert nincs nagyobb boldogság az ifjú számóra, mint jó emberek között lennie a gyülekezetben. A felszólalók között volt ifj. Szabó Aladár dr- teol. ma tanár, gödöllői lelkész és S z a b 6 Imre budapesti esperes^ AZ esperes azt mondotta, hogy a konfirmációi - hiterős itő - oktatásnak kell a pubertás korában lévő gyermeket a kísértésekké 1 szemben megerősítenie Ido V i c t o r János ny. tanár a vasárnapi-iskolai tanítás különleges szempontjaira figyolmeztet&ÉT" Feltűnő szakelőadással szerepelt ezután Révész Imre dr.debreceni egyetemi tanár, ík hírneves egyháztörténész elvi szempontokból kiindulva állította, hogy a magyar református egyház nem eléggé kálvini természetű ós nem tiszta-?presbiteri rendszerű. Egyéni fejtegetései mélyen megragadták t* papi közönséget. Farkas István püspök a világi elemmel való szoros és zavartalan ogyüttmüködósáirt szállott síkra, Kovát s J, István dr. teol. tanár a fokozatos organikus fejlesztésért omolt szót, S z ab ó Imre budapesti esperes leszögezte, hogy a református-egyházalkotmányba négy évszázad építette bele t& m&ga különböző stílusait. 3 A püspöki jogkör bibliai alapon való kiépítése s-züksőges, éppen tekintélyének erősítése céliából. /Folytatása következik*/ .
