Magyar Országos Tudósító, 1935. augusztus/2

1935-08-24 [128]

AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA JELENTÉSE A MEZŐGAZDASÁG LEGUTOLSÓ HAVI HELYZETÉRŐL. A magyar nozőgazdaság helyzetét ozévben az időjárás rend­kívüli alakulása oly nagy mértékben befolyásolta, hogy a helyes megítélés­hez feltétlenül szükséges az idő járási adató knak legalább nagy vonásokban való ismerete. Ezért az Országos Mezőgazdasági Kamara felkérésére as . . Országos Meteorológiai Intézet összeállította a. _ |A » június, július és augusztushavi csapadék adatait és ezeket szembehelyezte az illető hóna­pok normális c sápad éknenny is égével, A Meteorológiai Intézet adatai! ' . * alapján az emiitett hónapok csapadékellátása a következőképpen összesít­hető : Június hónapban a Dunántúlon, valamint a Duna-Tiszaközo déli részén 60-70 $-kal volt kevesebb a csapadék a normálisnál. Az Alföl­dön 70-80 % volt a hiány, a délkeleti országrészeken 60-70 % 9 _ a Tiszavidé­ken /Tarcal, Turkove/ általában 40 %, Július hónapban a Dunántúlon észlelt csapadékhiány nem volt mindenütt egyforma, hanem 70-85 % között mozgott vidékenként eltérő­leg, A 85 /£-os hiány Zirc vidékére vonatkozik. Az ország északi vidékén a júliusi csapadékhiány ogósz 95 /fc-ig emelkedett, az Alföldön 70-84 % között mozgott, Tarcal, Turkeve vidékén 80 % volt és csupán egyes déli vidékekon, mint Barcson és Péc3on mutatkozott 40 % hiány. Az augusztushavi csapadékmennyiség természetesen még csak három hétre tekinthető át és a normálisnak is csak háromheti mennyi­ségével hasonlítható össze, A legtöbb csapadékot kapott augusztus hónap­ban Budapest környéke ós Ercsi, ahol a c3apadáktöbblot százszázalékos, valamint Esztorgom, ahol kilencven százalékos. Gazdaságilag azonban ennek a c sápad ék több le tnok nincs nagy jelentősége, mert ezeknek az esőmennyisé­geknek jelentékeny része egy tömegben és egyszerre zúdult le, tehát elfo­lyott és csak kisbb részo szivárgott be a talajba, A normálisnak megfele­lő esőmenny is éget kapta augusztus első három hetében Kaposvár, Pécs, a Dunavölgye, Szeged és Turkove vidéke. Ezzel szemben az ország többi vidé­kén tehát nagy többségében az augusztusi csapadék is alatta volt a nor­málisnak, Igy például Debrecen a normális 39 milliméter helyett augusztus­ban csak 6 milimétor^ Orosháza a' normális 33 mm. holyett csak 12 mm-et ka­pott, A kisebb csapadékmennyiségek gazdasági mérlegelésénél viszont azt is f igy elembe kell vonni, hogy az össz-csapadók milyen mogoszlásban esott le, mert például Tokaj, Tarcal és Sátoraljaujhüly vidéke augusztus első három hetében kapott ugyan átlagosan 18-22 on, közötti össz-csapadékot, ez a csapadék rzonban több napra oszlott meg,'a legnagyobb napi mennyiség 9 mm, volt, tehát olyan mennyis ég, amelynek gazdasági jelentősege alig van. Meteorológiai Intézetnek ezek az adatai élénken rá­világítanak a szárazság méreteire. A legtöbb növényzet fejlődésére sors­döntő június és július hónapokban oly nagymérvű csapadékhiány volt orsz ág­szerte, hogy ezzel a nedvességmerinyiséggo 1 a növényzet kétségtelenül nem fejlődhetett. Az auguoztushavi c3iapad éknenny is ég pedig annál kevósbbé pó­tolhatta az előbbi két hónap igen! nagy hiányát, nert megkésett ós mennyi­segében az ország legtöbb videkon még ner. érte ol a normálisát sem. Természetesen .ozt a rendkívüli mérvű szárazságot a me­zőgazdaság több vonatkozásban érdzte. Amint az ugyos mezőgazdasági ka­maráktól beérkezett jelentősekből negál lap ithatu, elsősorban az állatte­nyésztés sinylette meg a szárazságot a takarmány hiány folytán, de megsíny­lették a különböző szántóföldi növények is. Sokat szenvedett a szárazság­ban a vadállomány, amolyet sokhelyon mesterségesen kellett itatni a termé­szetes vízhiány miatt. Azonkívül'la fagykárok által megkímélt gyümölcsök jórésze lehullott a szárazság miratt, továbbá a különféle zöldségfélék igen nehezen fejlődtek és kicsinyek maradtak. Ez a szárazság kihatással lesz még a jövőévi termésre is, mégpedig annyiban, hogy az ősziok alá nem lehet megfelelő talajmivelést adni, mert a kiszáradt földöket az aratás után nem lehetett megszántani. Mindazonáltal c gazda közönség legnagyobb aggodalma az állatok átteleléso körül összpontosul és már eddig is sajnálatosan ta­pasztalható, hogy egy03 helyeken • az állatok erőben leromlottak, //?$L~T /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom