Magyar Országos Tudósító, 1935. augusztus/2

1935-08-23 [128]

/A sárospataki rof ormátus ürmopu hót péntoki napja. Folytatás 1,/ Hol szigorúan, hol szellemes könnyodséggol bírálta hazájának egyházi és lelkesztársadalmi viszonyait, s elmondotta Dokkor lolkósz, hogy a holland reformátusok Y 'rom csoportra oszlanak: egyik az úgynevezett erkölcsi irány", rnásiK a "hitvallásos egyesület", a harmadik a "református szövetség . így végezte érdekes szavait a magyarság kiváló barátja. El a keresztyénség tagadóival, ol Krisztus ellenségeivel, a roorganizáció követelése mind szélesebb hullámokat vet, a súlyos események közelebb hozzák egymáshoz a testvéreket, a jövendő Iston kezében van. Nem akart szűnni az éljenzés, amikor a törékeny alakú, de lángoló lelkű holland lelkész elhagyta a pódiumot, G s i k e s z' professzor mondott köszönetet az előadásért és különösön kiemelte azt a pá" ratlan buzgalmat, amellyel Dekker lelkész a magyar gyermekek pártjára állotté Ifi u r a k ö z y Gyula lelkész, Marton János teol, tanár és mások szóltak Dokkor előadásához s a konferencia ugy határozott, hogy imádkozni fognak r. holland egyház egységéért, Sárospatak multjár

0

! és jelenéről M a r t o n János dr, teológiai akadémiai tanár következett a harmadik előadással. Sajnos, hangsúlyozta, - kegyelet lenül eltüntették a város sok nevozetos érdekességét, nincs már meg eredeti alakjában az a ház som, ahol Kossuth Lajos diákkorában élt. Pedig Sárospatak mindig igyekezett "a kor színvonalán"maradni, a "Rákóczi-vár"már az Árpád-ház tagjainak lakóhelye volt és állítólag Árpádházi Szent Erzsébet is itt született, Zsigmond király szabadkirályi városi jogot adott Sárospataknak, do ez a gyakorlatban nem érvényesült. "Trianon után Isten adta Sárospataknak Klebolsberg minisztert, általa vigyázott Isten az ő pataki hajlókára," "

Reformátusok a földkerekségen" cinnel G ö r ö m b e i Péter nagy kallói lelkész sorravetto az összes államok református statisztikáját, helyzetét, végül a trianoni szerződéssel négyfelé vágott magyar református egyházról beszélt. Az öt földrészen szétszórt magyar reformátusok misszói gondozása az anyaország egyházának feladata. Id. V i c t o r J

ános felszólalásában beszámolt arról, hogy a Távol-Kelet államaiban rohamosan terjed a keresztyénség,' "Szükséges-e a polgári házasságról szóló törvény reví ziója?" - erről a témáról a kiváló kecskeméti lelkész, H e t e s s y Kálmán ar

0 egyházkerületi, jogyző .adott elő. - A -agyar államot - úgymond - a polgári házassági törvény létrehozására éppen az a saörnyü küzdelem indította, amelyben ezen a téren a felekezetek egymással ssembekerültek, közbe kellett tehát lépni 9

fey olyan hatalomnak, amely rentdet, biztonságot és bókét teremtsen, A magyar házassági jog a magyar egy^sóg veszélyeztetése nélkül sohasem nélkülözheti ezt a legfőbb rendező kejzet. A magyar parlament annakidején, a polgári házassági törvény megoldása* erdőkében, "egy gyenge pillanatban" be engedte jutni törvényei közé azt! a szégyenteljes paragrafust, amely lehetővé tette a reverzálist. Ez az 'legyetlen engedmény milyen szörnyű küzdelmeknek, keserűségnek és boldogtajlanságnak lett forrásává! - kiált fel a szónok,, El som lehet képzolni, hlogy mivé tett ezer és ezer családi életet ez az ongedmény, milyen méreggé ív ált ez t ár sada lmunkban, mivé vált ez az engedékenység az egyházak nénely'ikének kezóbon! Gondoljuk el, hogyha ez a látszólag kicsi engedmény ilyen Jpusztitó hatással jelentkezett társadalmunkban, mivé lenne a felekezetek kezében a reájuk-bizottfbózassági jog: kitörne nyomában a kultúrharc 'is-, a társadalmi harc isi Mórt az az ország, amelyben nem az államhatalom a liogföbb erő és a jogok forrása, az ^csupán a különböző módon érvényesülni akaró erők folytonos összeütközés ének lehet szintére, s ennek; következménye szörnyű fenyegetéssel int felénk o-kár Mexikó, akár Spanyolország példájából. - Igenis, van szükség a házassági jog terén bizonyos^változtatásra, vagy m6dositásra: nneg kell szigorítani az elválások lehetőségét, törvényekkel ós intézményesen kell védoni a családot, minden eszközj zel körül kell bjástyázni ennek" nemzeti szempontból annyira jelentős élo-y. tét, tisztaságát, anyagi és szellemi erejét.