Magyar Országos Tudósító, 1935. július/2

1935-07-16 [126]

NÉMETH IMRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapost, 1935. július 16. EGY GÖRBE ÉJSZAKA KÖVETKEZMÉNYEI. Fehér vászonruhás asszonyt kisért ma a fogházőr dr. Sebők Zoltán törvényszéki egyesbiró elé. Horváth Anna,a lopással vádolt asszony, nem dtivatboi viseli a vászonruhát, hanem kényszerűségből: néhány nappal ez© előtt tartóztatták le egy görbe éjszaka következményeképpen, mert az ügyészség szerint Heibelding Sándor nyomdász aranyóráját, láncát, gyűrűjét ét többszáz pengőjét ellopta. Amikor a biró utasítást ad az altisztnek, hogy hivja be az ügyben szereplőket, Horváth Anna szorgosan próbálja kisimítani vászonruhájának., e női rabok hivatalos nyári uniformisának gyűrődéseflit és fején megigázittfa a hátrakötött piroskendőt, emelt fővel lép be a tárgyalóterembe. Dr. Mankóvics Antal királyi ügyész terjesztette elő a vádat, megjegyezve, hogy Horváth A

rtnán kivül C

s

ik Gyula ellen is eljárás indult orgazdaság büntette cimén, őellone azonban nyomozólevelet bocsajtottak ki, mert ismeretlen helyen tartózkodik, Horváth Anna beismerte, hogy az ékszereket ellopta, de tagadta, hogy a nyomdász pénzéhez nyúlt volna. - Egy Thököly-uti kávéházban ismertem meg az urat, aztán autóba ültünk, mert egy másik helyiségbe is ól akart menni. Az ur be volt csípve, aztán kicsúszott a zsebéből az óra- az aut° ülésére és én magamhoz vettem. Másnap odaadtam Csik Gyulának

? aki tudta, hogy azt loptam és huszonkilenc pengőt adott

w

nekem. Ami pénzt- kerestem akkor éjszaka, azt az ur önként adta nekem,-£ejezte be vallomását a vádlott. A nyomdász mondotta el ezután a ránézve oly tanulságos' éjjeli kiruccanás történetét, már amonnyiro vissza tudott emlékezni. - Nem vagyok italos omber és őzért ártott meg annyira az a kevés bor, amit azon éjszaka ittam, kezdte vallomásátÉpp szabadság előtt állottam és körülbelül ötszáz pengő volt nálam. Vonaton akartam hazautazni, amikor osto fél tiz tájban egy kis szőke lány mogszólifc tott, akivel átmentem a'szemközti vendéglőbe. Onnan ogy másikba kisért és ott ogy magas, barna, sovány asszonnyal is mogi smorkedtom. Innen most már hármasban montünk tovább a Vénasszonyhoz címzett vendéglőbe. Itt találtuk aztán a vádlottnőt. Hogy moddig tart

ü

zkodtunk itt, nem tudom, csak arra emlékszem, hogy Horváth Anna egyedül ült velem taxiba és kivitt a ligetbe. Itt kilop*;* aranjfránir.*;, láncomat és gyürümot a zsobomből, aztán hirtelen oltünt. Én ogy taxit találtam, abba ültem bele és a pályaudvarra vitottom magam. Ott vottom észre, hogy hiányzanak az értéktárgyaim és a pénzom'nagy részo. Hogy a pénzt is Horváth Anna lopta ki, azt nem tudom, tény, hogy mindössze nyolcvan pengőm maradt. - Pórázé, mert a többit mind elszórta az ur, - jogyezte mog orro a vádlott, - podig mondtuk neki, hogy no prédálja. Egy levelezőlapért negyven pengőt fizetett^ogy fiatalembornok két hvmxJü adott, mert azt mondta, hogy még nom vacsorázott. A ulgányoknak Is dobálta a pénzt és fizotott boldog-boldogtalannak. Az éjjoli'kaland két másik szoroplőjét hallgatta ki ezután tanukóppon a biró^ majd pedig Mankovics Antal dr. királyi ügyész vádboszéde és a védőbeszéd után lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek Horváth Annát és nyolchónapi börtönre itélto. Súlyosbító körülménynek votto a törvényszék büntetett előéletét

e /MOT/ Ma.