Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-29 [125]

§§ A Magyar Országos Tudósító jelenti: A kereszténypárt összes kerületi szer­vezetei szombaton, március 30.-án délután fél hat órakor nagygyűlést tarta­nak a Pesti Vigadóban, amelyen a párt valamennyi listavezetője felszólal,— A kereszténypárt** budai munkésnagygyülését tartották meg a" Csaba-utcai Prohászka Ottokár kultúrházban, amelyen az ipari munkásság je­lentős számban vet^t részt. A megnyitóbeszédet dr. Bihari Ferenc tartotta, öröméhek adva kifejezést azon, hogy a keresztény munkásság mind nagyobb tömegben csatlakozik a párthoz. Méltatta a párt érdemeit, amelyeket a mun­kások sorsának jobbraforditásánál szeríett. Ezután Spiegelmeyer József a krisztinavárosi munkásszervezet szónoka mondott beszédet, kifejtve, hogy a munkásság ráeszmélt arra, hogy amint a kereskedők felhasználják a konjunktú­rát, ugy a szociáldemokrácia Is kihasználta a munkásság tömegeit, mindig csak saját érdekeinek gyümölcsöztetésére, de sohasem a munkásság érdekében. Vigyáztak a szociáldemokraták arra, hogy a munkásság sohase legyen tisztá­ban a munka és munkás értékének fogalmával, hanem mindig *?rrí> "-"sztökélték, hogy leigázott rabok, akiknek csak ugy lehet szabadulni, ha a legélesebb osztályharcot folytatják. Felnyílt épnunkásság szeme és ez a magyarázata a szociáldemokrácia állandó hánya11 á~sának. Lelkes hangon buzdította ezután munkástársait a Wolff Károly által képviselt krisztusi eszmék melletti ki­tartásra, A Bszkrt. zugligeti munkáscsoportja nevében T64j> Jenő szólalt fel. Vázolta a keresztény munkásság nyomorúságos helyzetét és tiltakozott min­den további bérc«ökkenté3 ellen. Elismerését fejezte ki BocSáry-Spur Kálmán és Cselényi Pál kereszténypárti bizottsági tagok iránt, akik bátran sikra­szálltak a törvényhatósági közgyűlésen a munkásokat sújtó tervbevett rendel­kezések ellen. Azt a következtetést vonta le, hogy a keresztény munkásság­nak egyedüli helye a kereszténypárt táborában van, mert itt találja meg* igazi védelmezőit. Ezután dr, Bocséry Spur Kálmá*a mondott nagy beszédet; Rámutatott azokra az anomáliákra, amelyek a munkaskérdésnél manapság is egyre-másra előfordulnak. A magánüzemek a legkétségbeejtőbb módon uzsoráz* zák ki a védekezni nem tudó munkásokat és gyakran éhbéreket fizetnek.A ke­reszténypárt mindig nyitvatartja a szemét és közbelép © munkásság érdeké­ben, kitartóan követelve a tőke és munka viszonyának megjavításét. 15 éve küzd ezért Wolff Károly és ha a célt mégsem érte el, ennek egyedüli oka az volt, hogy a hatalom nem az ő kezében volt. Élesen tiltakozott ezután a szo­ciáldemokrácia által mesterségesen szított osztályharc ellen és megéllapltot ta, hogy annak az áramlatnak alapján, amely a gyűlöletre van felépitve, a társadalmi rendet felépíteni nem lehet. Sajnos hazánkban az utolsó négy év­ben a munkások még nehezebb helyzetbe jutottak. Elérkezett az utolsó óra, amidőn átfogó intézkedésekkel kell a bajokon segíteni. Munkáskamarák és munkaadó kamarát kell létesíteni. A munkabérnek alkalmazkodnia kell a meg­élhetés alapjához, a munka minőségéhez és a termelési lehetőségekhez. A munkás és munkaadó kamarának a bíróággal közösen kell döntést hozni e há­rom körülmény figyelembevételével, a munkabérkérdésekben. Sürgette a magyar munka alkotmányt és öntudatos f egyelmiazet tségre kérte a megjelent munkásokat azzal, hogyha hűségesen kitartanak a kereszténypárt, a kisemberek pártja mellett és erőt adnak neki, akkor a legégetőbb kérdések megoldhatók lesz­nek. - Bella Bertalan is beszélt és kifejtette, hogy ^carteluralomnak véget kell vetni és meg kell teremteni a kereszténység kizárólagos munkafrontját. - Cselényi Pál dr. felszólalását is nagy tetszés fogadta. A bérkérdés prob­lémáit fejtegette, hangsúlyozva, hogy különbséget nem lehet tenni a szellemi és fizikai munka között, hanem egyenlő szintre kell hozni őket. A fizikai munkásságnak is biztosítani kell a megfelelő pihenést, emellett azonban be kell vetetni a munkanélküli biztosítást is. Legelsősorban a munkásosztályt kell segítségben részesíteni, mert ő a legelnyomottabb. - Héger Artúr, az Uj Szent János-kórház munkásai nevében szólalt fel, lelkes szavakban buzdít, va a m|gjelenteket a keresztény eszme mellett való törhetetlen kitartásra. - Rotnagel Imre szólalt fel ezután, végül pedig dr. Vály Ferenc mondott be­szédet. Az elnök zárószavai után a lelkes nagygyűlés a Himnusz hangjaival fejeződött be./H/

Next

/
Oldalképek
Tartalom