Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2
1935-03-27 [125]
ZU HEPPES /5«folytatás, / A továbbiak sqrán elmondotta, hogy Székely még a kávéházban fölszólította, adjon bo visszavonó kérvényt, hogy ezt csatolhassák az ügyirathoz; Hangoztatta: oz azért koll, hogy no logyon kollemotlenségo"később, - Pénzről volt okkor'szó? - A mogboszélés után, - felolt "a pókmos .or - megkérdeztem, mennyivé 1 tartozom. Székely azt mondotta, hogy száz pengővel. Én ki-' jolontottom, hogy kétszáz pengőt is adok, csak legyen végo az ügynek. Ekkor az ügyész ur azt mondotta, hogy három nap múlva megkapom a vég hata.rozatot, de Székely kérto, hogy még aznap intézze el az ügyöt. Együtt montek ol Székellyel az ügyészségre és ón félkettőkor mog is kaptam a határozatot, Székolynek okkor átadtam kétszáz pengőt. Székely dr, a pénz átvétolo után igy szólt: ! 'Lássa, milyen j u Indulatu volt az"ügyész ur, adjon hát az ügyész-urnák is pénzt," - Kölcsönt? - kérdezóo az elnök. - Igen, kölcsönt. Én mondtam Székely dr-nak, hogy jöjjön pár nap múlva. Utóbb', ugy augusztus 17-18-án megjelent nálam Székelylyol az ügyész ur is. Heppes dr. elmondta, hogy a Rózsa-irodából bent j ártak nála és kért, monjok el a Rozs a-irodáéba, mondjam mog. hogy VBÉ. mást biztam mog az ügyöm intézésével, mort különben kellemetlensége támadna. Ekkor Székoly mogomlitotto, hogy az ügyész urnák is adjak pénzt. - Kölcsönt? - hangzott az elnök kérdóso., - Hogy egész öszinto logyok, meg koll mondanom, okkor még nom mondta azt, hogy kölcsönt. Egypárszáz pengőről volt szó s az ügyész ur mondta, hogy botog a felesége, nyaralni szerotné küldeni. Én azt felöltöm, hogy nem tudok adni, mort nincs pénzom, do később talán korosok ós adhatok. Augusztus 21-éro adtam randevút a Pátria kávéházban. El is montom és okkor mondta az ügyész"ur, hogy adjak néki kölcsönt és bont ls akart adni. Közöltem vele, hogy pántom nincs, de a spor-asztaltársáságnál @lőjegyoztettom 5oo pengőt és ázt majd odaadhatom. Másnap, augusztus 22-én elment:m dr, Rózsa Lajos úrhoz,'az ügyvédemhoz, aki közbon megjött szabadságáról. Elmondtam neki, hogy mitörtént s ő gyanúsnak'találta az ügyöt, másnap elvezetett Polányi főügyészholyo11es úrhoz, ahol előadtam a dolgot. Ugyanebben az időben találkám lett volna Heppes ügyész úrral, de nem tudtam elmenni. Én, illetvo Rozsa ügyvéd ur azt kérte, hogy adjon mellém a főügyészhelyettea ur két tisztviselőt, hogy bebizonyíthassam: igazat mondtam, A főügyészbelycttcs ur nem akart a hivatalból tisztviselőt adni, do azt mondta, hogy kérjem meg két barátamat akik tanúi 1 ehetnek a pénzátadási jelenetnek. Kispesten egy dótok-' tiv ismerősömet kértem meg, hogy jöjjön el-a Zumpf-féle vendéglőbe, ugyanis ugy volt, hogy itt adom át a pénzt, A detektív nem fogadta el az ajánlatot, azt mondta,'hogy ő osak akkor mehet, ha hivatalból küldik, de szólt a főnökének. A' detektivfÖfelügyelő ol is jött hozzám, neki is elmondtam az ügyet. Ö is azt mondta, hogy nom vállalkozhat 'egyénileg a szerepre, dá szól a kapitányságon egy fogalmazó urnák. /P/. Jaskó a továbbiakban elmondotta a kispesti vendéglői jelenet lefolyását, amikor a pénzt átadta dr, Heppeánek, miközben a detektívek előléptek. A tanú szeriliit sem váltóról, sem kamatról előzőleg nem beszéltek, Ö meglepődve látta,'hogy Heppes egy váltót húzott elő a zsebéből, amelyet ugy Hepps, mint dr. Szék ly ő előtte irtak alá." - Ön előzőleg ugy vallott, hogy Székely azt mondta önnek: eltudja intézni az ön ügyét akár ugy, hogy megszüntetik, akár ugy, hogy kitekerik Bárász nyakát. Fenntartja most is ezt a vallomását? kérdezte az e. ! nök. - Igen, - válaszolta Jüskó. - Az ügyészség előtt annakidején azt is vallotta: ön tartott attól, hogy Bárász ön ellen fordul majd hamis vád cimén, amire'Heppes önnek ezt válaszolta: "legyen nyugodt, semmi baja sem leszy hiszen ha Eárász feljelentést tesz, ez az ügy is hozzám kerül," Ezt a régebbi vallomását is fenntartja? , , /Folyt. köv./Ma.
