Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-27 [125]

AZ CMGE JAVASLATOT TESZ A KORMÁNYNAK AZ UJ GAZDAVÉDŐ RENDELET ÜGYÉBEN. A tavaszi gazdahét és a Mezőgazdasági Kiállítás befejezéséül az OMGE közgazdasági szakosztálya ülést tartott, amely iránt a gazdatársadalom részéről feltűnően nagy érdeklődés nyilvánult meg.Az ülésen Bethlen Pál gróf alelnök megnyitó szavai után M u t s chenb a cher Emil dr.felsőházi tag, az OMGE ügyvezető igazgatója ismertette nagyszabású beszéd keretében annak az akciónak az eredményét,amelyet az OMGE indított és amelynek az volt a cél ja,hogy a gazdatársadalom tagjai maguk tegyék meg észrevételeiket és javaslatalkat a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatosan. - A gazdavédelmi Intézkedéseket - mondta Mutschenbacher Emil dr. - a mindennapi élet tapasztalataival, kívánalmaival kell kiegészíteni. Az OMGE ezért felhívást intézett tagjaihoz, hogy erre vonatkozólag küldjék be Írásban észrevételeiket, kívánalmaik: l áa kis •' -zitő Indítványaikat. Meglepően sok, hetvennél több válasz érkezett a felhívásra, s ez a tény is mutatja, hogy milyen jelentőségteljes ez a kérdés.A gazdavédelmi intézkedések megtételét annak idején elsősorban is az OMGE sürgette, á látszat konjunktúrát követő időkben, amikor a gazdák újra adósságokba kezdtek merülni. 1927.után egyre jobban jelentkeztek a gazdasági válság tünetei és néhai Hadik János gróf ekkor proponálta már a Pöldteherrendező Országos Bizottság megalakítását. 1933-ban jelent meg a 14.000»sz.kormányrendelet, amely valóban a gazdaadósság gyökeres rendezését célozta. Azóta rengeteg pótló rendelet is napvilágot látott és most már egyöntetű gazda védő intézkedésre van szükség, annál is inkább, mert a 14.000 sz.rendelet hatálya az idén októberben lejár. - Felszólításunkra hetvenegy válaszirat érkezett, amelynek a csoportosítása fájdalmas munka volt, mert minden egyes feleletből elementáris erővel zokog ki a reménytelenség,A sok-sok gazda napról-napra jobban kát ja,hogy valójában minden intézkedés hiábavaló,mert kedvezőbb helyzet csakis akkor következhetik be, ha a világ mezőgazdasági termelésében uj konjunktúra következik el mindenütt. Állandóan ujabb és ujabb gazdatömegek jutnak az eladósodottság örvényébe. #01 meg kell tehát érteni, itt nemcsak egy kisebbség bajairól és panaszairól van szó,hanem az egész gazdatársadalmat érintő problémáról. - Pillanatnyilag kettős irányban történhetik kormányintézkeidés. A kormányzat meghosszabbíthatja a gazdavédő rendelet joghatályosságát, vagy pedig erélyesebb lépést tesz az ügyek végleges rendezésére, amit a beérkezett válaszoknak több mint a fele sürget. - Egyes válaszok felvetik a kérdést, hogy vájjon lehet-e végleges rendezésről szó, amikor a különféle idegen valuták stabilitása sem megfelelő, s amikor a külföldi adósságok még csaknem teljes összegükben fennállanak. Végleges rendezésnek általában azt tekintik,ha a rövidlejáratú kölcsönöket konvertálják, illetve ha hosszúlejáratú kölcsökké módosítják. Ha a végleges rendezés mellett foglalnánk állást,akkor valóban ez volna a célravezető mód, meg kell azonban vizsgálnunk, hogy a rendezésnek ehhez a módjához mekkora összegű kormányhatósági hozzájárulásra volna szükség, másrészt nem szabad figyelmerkivül hagynunk azt a tényt,hogy a rendezésnek ez módja szorosan összefügg az úgynevezett "revalorizációva1". Egyenként meg kell vizsgálni azt,hogy a régi követelések milyen értékarányban állottak eredetileg és milyen arányban állanak ma a föld értékesítésével és hozadékával. Figyelembe kell venni a termény- és állatárak csökkenését, a pengő belső vásárlóerejének alakulását és a mezőgazdasági üzem leromlott jövedelmezőségét. - A gazdaadósságok végleges rendezése tehát csakis az állam és az egyetemes közgazdaság érdekelnek megóvása mellett, józan megfontolással oldható meg, mert a mezőgazdaság sohasem akarhatja felborítani az ország gazdasági helyzetét. Ennél a kérdésnél a hitelező és ez adós sorsközössége úgyszólván adva. van,hiszen az adóssal együtt a hitelező is elpusztulna és ugyanez áll fordítva is, - Vannak akik azt kivánják, hogy a tartozások egyrészét,pld, hetvenöt százalékát töröljék és a fennmaradó részt köt vény esitsék,máso k a kamatmérséklésben látják a rendezés legalkalmasabb módját

0 /f oly t.köv. /