Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2
1935-03-27 [125]
BERZEVICZY ALBLRT GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNRÓL NAGYSZABÁSÚ BESZEDET MONDOTT A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁBAN., - Gerevich Tibor székfoglalója. A Magyar Tudományos akadémia a szokottnál is diszesebb közönség részvételével most tartotta összes ülését, amelyen B e r z e v 1 czy Albert elnökölt, aki elnöki megnyitójában megemlékezett gróf Széchenyi István halálának közeledő hetvenötödik évfordulójáról. - A mai és legközelebbi összes ülésünk közé esik Széchenyi ha1 alának hetvenötödik évfordulója - mondotta - és ebből az^alkalomból nem fogjuk elmulasztani, hogy koszorút helyezzünk negy alapitónk szobrának talapzatára. Értesülésem szerint tervbe volt véve ennek az évfordulónak szélesebbkörü megünneplése. Akadémiánk ettől függetlenül a saját körében óhajtott e napról megemlékezni, mert mi inkább abban látjuk feladatunkat, hogy úgyszólván mindennapi munkánkban követjük Széchenyi sz ell emét,mintsem koronkinti nekibuzdulással hirdessük dicsőségét.Hogy S z échenyi élete és életének müve ma nemzetünk közjava, abban az akadémiának nagy része van, mert bér a régi megállapodás szerint Széchenyi életrajzára évenkint hidetett pályázat eddig eredménytelen maradt, a Széchenyi Irodalom óriás méretekben tágult, s hasonlóképen tágult életének és munkásságának ismerete is. És itt kötelességem elismeréssel emlékezni meg Hegedűs. Lóránt társunk lelkes tevékenységéről,mellyel az Akadémif tulajdonában lévő öszszes naplókötetek kiadását biztosította.-. - Nem mondhatjuk, hogy Széchenyi megismerésének ez a tágulása megszüntette volna az ő egyénisége és működése körül felmerült összes vitakérdés eket ~f ejtegette Berseviczy Albert,—sőt inkább ujakkal ls szaporította azokat. Ez Széchenyi szövevényesen bonyolult, gyakran önmagának ellentmondani látszó természetében és pályájában leli magyarázatá.t. 1830ban kezdődő agitatórlus irodalmi tevékenysége Széchenyit merész reformerként tüntette fel, akivel a konzervatív társadalmi tényezők gyakran élesen szembeszállottak. Kossuth szerepének kezdete neki egyszerre a mérsékelt óvatosság, a megfontolás hirdetőjenek feladatát juttatja.A gazdasági reformok terén - melyek mind meg is valósultak - ő valóbaa radikális volt,, ellenben a politikai reformban a centralizáció é sfpar lamenta rizmus megvalósításában elhamarkodottnak találta azt, amit az 1848.-iki törvények létrehoztak. Ennek ellenére belépett a Batthyány elnöklete alatti első felelős minisztériumba, de mikor a 48-iki reformok elleni bécsi viszszahatás súlyos összeütközést idéz elő az osztrák kormány és 3 nemzet között és az első forradalmi j el enségek mutat köznek, őt t el jes szellemi egyensúlyának felbomlása elmegyógyintézetbe viszi. Széchenyi elmebaja ujabban már szintén vita tárgya volt -.. Az kétségtelen, hogy Döblingbe vonulása utáni első években elméje működése rendellenes volt, ellenben az ötvenes évek második felében sok emberrel érintkezvén, megnyilatkozásai mindenkire az előbbi Időkből Ismert nagy, élénk és gazdag szellem benyomását tették. Nagy irodalmi tevékenységet is fejtett ki ebben az időben, bércsnk titokban, mert rz 1859-ben megjelent "Blick" szerzőségét sem Ismerte el a nyilvánosság előtt,többi ezidőbeli irott müveit pedig csak nemrég fedeztük fel, miután azokat a házkutatás alkalmával rendőrileg lefoglalták. - A katasztrófa tulaj donképen Széchenyi Ismerőseire nézve is váratlanul következett be, csak a házkutatás óta volt nála az a nagyfokú nyugtalanság észlelhető, mely őt az öngyilkosságba sodorta. Öngyilkosságára nézve a Károlyi Árpádtól felfedezett legutolsó naplókötet kétségtelenné teszi, hogy azt nem a haza sorsa fölötti kétségbeesés, hanem saját egyéni sorsának várható ijesztő fordulaté idézte elő. A haza sorsa fölötti kétségbeesésre a Legnagyobb Magyarnak éppen akkor, amikor a végzetes tettet elkövette, sokkal kevesebb oka volt, mint a megelőző években.^ kibontakozás, az uralkodóházzal való kibékülés gondolata Széchenyit élete végén kétségkívül foglalkoztatta, bármily keserű támadásokat intézett "Blick"-jében és hátramaradt kézirataiban p hatalom, sőt maga az uralkodó ellen is. Felfogása kőtel állhatott ebben az időben a konzervativókéhoz. akik kevéssel később rövid időre uralomra jutottak, de az egészen kétségtelen , hogy a kiegyezés, amelyet hét évvel később Deák Ferenc létrehozott,, őt kielégítette volna.
