Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2
1935-03-20 [125]
A BUDAI FRONTHARCOSOK DI3ZTÁ30R0ZÁSA. /Folytatás./ P o r c s István dr. Intézett ezután beszédet a nagyszámmal egybegyűlt közönséghez: -Gömbös Gyula - úgymond - vér ami vérünkből, igazi bajtára, aki meghozta a rokkanttörvényt és a fDontharcosokkal akar kormányozni, mert bennünk látja a magasabbrendü, hazafias e±kölcs garanciáját. Petrac sek Lajos dr., a nemzeti egység hudai képviselőjelöltje fejtette ki ezután programmját; -A viszonyok Burópaszerte súlyosak, a béke ügye tizenöt év óta semmivel sem haladt előre. A népek ugyanis nehezen tudnak alkalmazkodni a változott, uj viszonyokhoz. A nemzeti erő érvényesülése sehonnan sem várható inkább, mint a frofcöbaroosoktól, akik megszokták a fegyelmezettséget és az önzetlenséget. Ennek a mozgalomnak a bölcsőjével én*. Is ott állottam s fennen hangoztatom, hogy O u mbös Gyula reformkorszakának ezekre a kipróbált férfiakra van szüksége. Azt Is meg kell gondolnunk, hogy nekünk már sok Időnk nincsen, még 5, vagy tíz év telkei s a feltörő ifjúság félre fogja tolni azokat, akik annakidején a hazáéais véreztek. Ezért össze kell tartanunk, nem 3zabed megengedri, hogy a tábort tetszetős jelszavakkal megbontsák. A frontharcosok mindig önzetlenül fognak harcolni a nagy nemzeti érdekekért. A mi szeriünkben Gömbös Gyula személye - magábanvéve is programm; igaz magyarsága garancia arra, hogy nemes törekvéseit valóra fogja váltani. A gazdasági reformokia elsősorban a főváros közönsége szorul rá, itt olcsónak kell lennie az életnek, nem szabad megengedni, hogy felesleges vámok megdrágítsák az elsc^Jr'endü éiaimicikkedet. A kormány prógrammja - népi programm, a kisemberek megsegítésén alapszik. Ezért nekünk, kisembereknek sziv^el-lélekkel támogatni kell ezt a programmot./Lelkes éljenzés./ Szentessy Sándor a hadirokkantak és hadiözvegyek üdvözletét tolmácsolta. 'Hangoztatta, hogy a rokkantak és özvegyek a maguk erejéből nem érhetnek *élt, össze kell fogniuk a frontharcosok és a vitézek rendjével s együttes erővel kell támogatniuk Gömbös Gyula kormányát nemes célkitűzéseit valóra váltása érdekében. "Bethlen István - mondotta sohasem ért rá arra, hogy fogadja a hadirokkantak, vagy a frontharcosok küldöttségeit; Gömbös Gyula ajtaja mindig nyitva áll előttünk.!" A szónok végül indítványozta, hogy a disztáborozás üdvözölje mindazokat a frontharcos és hadirokkant képviselőjelölteket akik a Nemzeti EGység program ujával indultak a választási küzdelemben. A nagygyűlés közönsége az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Sz ás zy-Kovát 3 Ernő szólalt fel ezután: -Recseg ropog a világ \. - úgymond - 3 ami maroknyi!} népünk magárahhgyatva vivja heroikus harcát. A fronthareosok a küzdelemben nem hagyhatják el Gömbös Gyulát, akinek elsősorban fegyelmezett párthívekre van szüksége. A szörnyűséges gazdasági világháborút csakis egységesen, egyesült erővel vívhatjuk meg. Ez a háború szörnyűségesebb a valóságos háborúnál is, hiszen ebben még tüzszünetek sincsenek./ A magyarságnak meg kell mutatnia, hogy nicsn|ej különbség magyar és magyar közt, ha az ország jövőjéről van szó. A hazáját fanatikusan szerető,a magyar fajta jövőjében rendithetetlenül bizó Gömbös Gyulát támogatni valamennyiünknek erkölcsi kötelessége. Az utolsó szónok vitéz K om á r n 0 k y Gyula volt, aki szintén az összefogás szükségességét hirdette, mert -. mint mondotta "csakis az egység viheti győzelemre az aranykalászos, fogaskerekes lo'b©gót. Szent hitünk, hogy Gömbös Gjula jobban fog "vezérkedni", mint ahogy "István gazda" gazdálkodott. Gömbös Gyula a vérünkből való vér, aki a reformeszmékkel együtt akarja végrehajtani országépitő programmjátl"' A disztáborozás a Himnusz eléneklésével, lelkes hangulatban, a késő esti órákban ért véget. /MOT/Ky. ^/r
