Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2
1935-03-16 [125]
/A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK EGYESÜLETÉNEK SZABADSÁG-LAKOMÁJA. Folytatás l^i Kívánnia kell, merü ha Írásai nem találkoznak többé ellentmondással, akkor megszűnt újságíró lenni, puné" le ti ró lesz, az élet feleslegesei közé sülyed. -A politikai fogalmak álarcos játékát, amely Európában folyik, mi, magyar újságírók mogleha tős távolságból szemléljük. Minket sokkal közelebbi, sokkal primitívebb és fájóbb problémák izgatnak, semhogy részt kérhetnénk a világáramok átkapcsolást munkájából. Hiszen igaz: a S-.jtó mindenütt ugyanaz a palánta, de el nem vsL-sztható a talajtól, ...melybe gyökereit ereszti. A magyar sajtó pedig keserű nedveket szív ; háboruutánl Magyarország földjéből. - Egy betéj országnak nem lehet egészséges sajtója, Mikor megcsonkították Szent István gyönyörű birodalmát- mégop^ 1 ''^ ^ * lr nagyszerű s; jtóját ls.És b gyűlölet, amoly vaskorlátokat állit, elsősorban az uj_ ságirást nyomorltja meg. - Le mi van a sajtószah.dsággal; Széchenyi István ugy Vélekedett, hogy nem is az az igazi szabadság, mit megszorult kormányokból szorítanak ki és törvénycikkekbe szednek a nemzete!-:, hanem az, ami a Vagyonos és ennélfogva müveit és önérzetes nép b- lső függetlenségi ösztönéből nőtt ki. - Amíg ml március 15-ét a Csonkaorszég határai közt fogjuk ünnepelni, addig az mindig csonka ünn'p lesz. Addig a márciusi Ifjak ragyogó képe inkább lealázó, mintsem oüszke gondolatokat fog bennünk kelteni, mint az öregember elméjében elmúlt ifjúságának emlékei. Igazi ünnepünk nekünk a 1-, kor le sz, ha a magyar sajtó megint'nagy és szabad lesz, ilyen ped~ig csak nagy és szab;, d országban lehet, A magyar sajtószab-dságot tehát az az újságíró szolgálj , aki kövekot hord Nagymagyarország felépítéséhez. Nem is tudnám elképzelni a sajtószabadság ünnepén, hogyan hódolh tnék meg méltóbban a márciusi ifjak, d haladás, . szabadság, az emberi művelőd 33 géniusza elolt, mintha Jó al sorl;-gét c.z eljövendő Nagymagyarországr^. ürítem. f Lelkes éljenzéssel és percekig tartqfcapssal fog .dta az ünnepi bód közönsége Herczeg Ferenc beszédét, amelyért Márkus Miksa mondott köszönetet és az ünnepi szónok végső passzusára való utalással kijelentette, hogy bár az újságírók nem hálátlan emberek, de ezúttal Herczeg Ferenccel szemben a hálátlanság látszatát ik rják kelteni, mert a magyar újság Írót árpadalom minden erejével - ugy mint eddig - ezután ls azon 1 sz, hogy Herczeg Ferencet eltávolítsa egy tisztségéből, a Magyar Revíziós Liga elnöki székéből azzal az indokolással, hogy a Liga fant.irtása és további működése mihamarabb fölöslegessé váljék. Márkus Miksa ezután a megjelentek szűnni nem ak.ró ünn.-pléso között átnyújtotta Herezog Ferencnek ez Újságíró- evesül.- t tiszteletbeli tagságáról szóló díszes kivitelű művészi oki vei L, amelynek ez a szövege: "A Magyar Újságírók Egyesületének közgyűlése egyhangú lelkesedéssel tisztel;.ti tagjává választotta Herczeg Ferenc felschxzi tag ur ön agyméltóságát hetvenedik szül téanap j.a .lkaiméból. A magyar ujságirórend tiszteletét, szeretetét óhajtotta ezzel kifejezésre juttatni, volt elnöke, az újságírói hivatás büszkesége, a legnagyobb élő magyar Író és a revíziós mozgalom halhatatlan érdemű vezére előtt." Herczeg Ferenc meghatottan köszönte meg a díszoklevelet, amellyel az egyesület megörvendeztette, s Így szólt: - Ha valaki sokáig él és Ír - úgymond - akkor -kár megérdemli, -kér nem, idehaza és ,. külföldön elzonyos ki tüntetésekb sze. Ezek a kitüntetések érintik azt, amit az ember ambíciójának szokás nevezni, hízelegnek hiúságának. Azonban csak gy kitüntetés v.»n, ly az emb rl lelket leginkább érinti és ez az a rokonszenv, ...mely abból <.. fészekből árad, ehol ifjúságát töltötte és -honnan elindult-, /telkes éljenzés./ En ifjúságom.-1 ... magyar újságírásban töltöttem. Trimitlv és boldog idők voltak zok. Afelől megnyugt .-thatom a m-l f l..t,.lokat, pénzűn., nekünk sem volt, de volt egy nagy különbség: az akkori Magyarországon pénz nélkül ls lehetett ur át -mber. ORSZAuOSUVtu*»íl f/"JL~. K«2»tel6 /Folytatása következik./
