Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-01 [124]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSI Tó Kézirat. Ötödik kiadás. nO -_ — Budapest,1935. március 1. / XVII.évfolyam 50.szóm. KATHOLICIZMUS ÉS NEMZETI SZOCIALIZMUS cimmel tartott előadást diszes közönség előtt dr.K o v r i g Béla egyetemi m.tanár, a Katholikus Szemle előadássorozata keretében.Az előadó a kathollclzmus sz llemét és értékszempontjaifc állította szembe a nemzeti szocializmus ideológiájával, hogy megállapítsa, egyangeti-e,vagy keresztezi-e a nemzeti szocializmus a keresztény lélek szárnyalásának útját az örök értékek felé. A nemzeti szocializmust elemezve, Fovrig kimutatta, hogy nem a nyelv, a faj, a gazdasági érdek, a geopolloikai erők, vagy a vallás a nemzetal .kitó tényezők, mert a nemzet a történelem müve, az örömnek és fájdalomnak, reménynek és áldozatnak, hagyománynak,vérnek és könnynek dicsőségteljes közössége, A nép slőször a szabadság fáklyavilágénál nézett történelmének tükrébe és felismerte önmagában a nemzetet. Szabadságészme és nemzetiség tehát egy tőn51.fakad. A kereszténység nem tompltja

, nem mérsékli az" emberi természetből eredő keresztény nacionaliz must, de szembeszáll a pogány nacionalizmussal és látsz ^tnamp.etek i

mperializmusával. Amíg a germánság nemzeti arroganciája rnlndeniiöi fÖnnaöbbreJIdüséget tulajdonit a német nemzetnek, addig nacionalizmusa pogány, nem pedig keresztény szellemű. Ami a szocializmust illeti, mag

a Sombart állapította meg, hogy Ilyen nincs a mai Németországban. A fajelmélet, a totális államfelfogás és a vezéri elv kapcsolódása jellemzi a nemzeti szocialista szellemiséget. Fajfogalomról szólnak, nem nyilatkoznak,hogy kit követnek, Lemarckot

, vagy Mendelt

, pedig egészen más a faj jelentősége, ha elismerjük, vagy kétségbevonjuk a szerzett tulajdonságok át öröklődé* sét. Arra sem felelnek, hogy a bőr színét, a koponyaindexet, a leszármazás közösségét* vagy a vértestecskék reakcióit,'esetleg fizlognomiás sajátosságot tekintenek^e jellegzetes faji jegynek. A tudomány nem hozott Ítéletet a vérharcokb

a

n és a f

ajok perében, me

rt azt sem bizonyítja,hogy egy fajt csak egy ' szellem jellemez es e

gy sze

llemiség csak egy faj ban lakoz

lk«_ A~maj német fajelmélet biológiai naturalizmus és amilyen mértékben anyagélvü elrendeltetés a marxizmus, annyira biológiai determinizmus a hltlerizmüs. Izmusok ezek, amelyek nem számolnak az élet telje sségével« Az előadó visszautasítja azt $ német f ajolméletet .amelyből a magyarság alacsonyabbrendüsége következik. Az árja faj célját, szolgáló totális állum is összeférhetetlen a keresztény államfelfogással. A társadalmi feladattaljeBitesben is magván minden természetes közösségnek, családnak, egyháznak, hivatásnak a maga szerepe. Ha az állam a társadalmi öntevékenység megszavazásával ezt kisajátítja, szétbomlik a társadalom és kiapadnak az állam erőforrásai] A totális állam vezéri elvéről szólva, K o v r i g rámutatott arra,hogy a történelmünkben kimagasló korlátlan fejedelmek született vezérek voltak, királyok és nem diktátorok

. A külső hasonlóságuk^kísért, de a király mindig hagyomány, a diktátor csupán programit^ A kettőben szembefordul tekintély és puszta erő, tr

adíció és rációkir

ályi ab szolutizmust mindig ellensúlyozta- akar a törzsi pogány súg, -kár a kereszténység, akár a f e lvi lágosult ság szabad ságeszméje , A király élő hite alattvalói szabadságának legfSbb biztosítéka. Ezzel szembon a diktátor Irányé Ive"önmaga, innen a fogyatékosságok arányért ékében és mértéktartás ban, - - Az előadó annak megállapításával fejezte be be szódét,hogy_ a szabadság és megkötés nem egyenrangú elv, mart az utóbbi csupán eszköze a

minél teljesebb szabadság elérésének, /MOT/B. A KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT állattani és növénytani szakosztályának együttes ülése március 7-én, csütörtökön délután hat órakor lesz a Társulat I.emeleti üléstermében, VIII. ,Eszterházy-u. 16 . Az ülés előadói: Dr.L o c z k a Alajos, Pécs Aladár. /MOT/Vr.