Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-04 [124]

Budapest, 1935. március 4. XVII. évfolyam, 52. szám.­EGYHÁZI HÍREK "AZ ÉLET, MINT MŰALKOTÁS." - RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK ELŐADÁSA KI S KUN HALASON • — Kiskunhalasról jelentik: A budapesti református teológiai akadémia ifjúságának Kálvin János-Köre, Dobó László elnök és Tóth Kálmán teol.szénlor vezetésével kétnapos, nagy eredményeikül járó ünnepségeket ren­dezett Kiskunhalason. Az ifjúsággal együtt leutazott Ravasz László dr.. dunamellékl püspök 5s K o v á t s J. István dr. teol. tanár, egyházkerü­leti főjegyző is. Szombaton délután a teológusok bibliaórát tartottak a kis­kunhalasi diákoknak, este pedig a halasi Szilády Áron roalgimnázium termé­ben volt nagyszabású összejövetel. Ezen az esti ünnepen megjelent a város minden rondü, rangú és folokozetü sok kiválósága, ott volt Fekete Imre dr. polgármester ls. Szab ó Zsigmond kiskunhalasi református lel­kész megnyitót mondott, a budapesti teológusok kiskántus... Arany László veze­tésével énekelt, a teológusok triója, Szabó Sándor hegedűszólója és még több műsorszám következett. Ravasz László dr. püspök mondotta az ünnepi beszédet, az életről, mint műalkotásról. Onnan van béke, győzelem és azépség - úgy­mond -, mert valahol v ilaml vagy valaki már elérte s magában Istenben azért van akarás és örök győzelem, mert © a mindenható teremtő, © a világmüvész. Nem igaz, hogy a teremtés bo van fejezve, a teremtés ma is tart és mindig tartani fog, csak legyen lelked meglátni titokzatos erejét. Nemcsak a min­denség műalkotás, műalkotás annak minden részlete, egy élet nem elég egy búzakalász szépségének meglátására és századok nem elegendők egy rózsaszirom megcsodálására. Az an^őba, a naprendszerek, a gyemokarcok, a játszó pillan­gók, ennek az óriás világnak minden darabja és minden része magábanvéve műalkotás, szakadatlan törekvés a beteljesülés felé és néha diadalmas el­.érésö ennek a célnak* Lohot-o műalkotás az én életem, be tudrk-o állani a teremtett és alkotott dolgok dicsőséges sorozatába? Ha megnézzük a szivün­ket, azt vesszük észre, hogy bonne olthatatlan láng lobog erre a szépségre, erre a befejezettségre, nyugtalanságunk azért van, mert távolestünk tőle, béke akkor száll egy-egy sugárral a szivünkbe, ha egy-egy pillanatra megköze­lítjük azt. Minden bánat onnan ered, hogy még Igen messze vagyunk a tökéle­tességtől és minden vigasztalás abból táplálkozik, hogy egyszer a tökéle­tesség világába megérkezhetünk, ez minden könnynek és minden mosolynak a szülőanyja. Abban van a különbség az emberek között, hogy a legtöbb az élet­nek csak egy kicsi részére terjeszti ki azt a halálosan nagy igényt, hogy műalkotássá váljék,vannak emberek, akik csak a külső életformákra, a modor­ra, a megjelenésre, mások az ismeretre, tudásra, műveltségre törekszenek, mindez non elég, najs'ud mindegyik után még nyughat,, tlans ág, kielégítőt lenség, nem teljes c müalk'?tásl Igény, non fogja át, hozza egybe az egész eletet külső és boleő vonatkozásban egyaránt.Az élet, mint műalkotás, - oz alatt értjük tehát az 'letet, mint valami benső őclgct, érzület t, j llem-t. Minden műalkotás két fődel^gból állj egyik az ihlet's, másik u műforma. Az élet igazi szépségei ott születhetnek meg, ott alakul ki az igazi élet, ahol megvan a felülrőljövő, csodálatos ós titokzatos Inspiráció: az élet müaIk-tássá csak az Isten atmoszférájában lehet, minden egyéb csak kontár­kodás, pusztitó hatalmú, élet szépségek csak az örökkévalóságban születnek* Az életbon, mint műalkotásban egy uralkodó kép jelenik meg, egy emberarc, az, amelyre egyszer azt menőéfcilkf Eooa H-mo, s ez Krisztusnak az arca. Csodálatos, hogy Krisztus mindenkihez has /nlit-azért, mert ember ás Krisz­tushoz mindenkinek hasonlítania kell azon a réven, ami Isteni elem van benne. Egy életnek tartalma, értéke attól függ, hogy mennyi krisztusi elem van benne, tudd meg, hogy egész életedben akkor v ltál igazán boldog, amik r volt egy parányi benned a Krisztus lelkületéből, életed akkor volt szép, amikor egy átfutó sugárral hasonlitottál Hozzá,., Azonban az anyag rendszer rlnt nem akar engedelmeskedni, vagy ellenáll ás le kell győzni, vagy pedig méltatlanná válik annak a gond'/latnak hordozására, esetleg nem jut el soha­~ sem oda, hogy Azt a képet hordozza, s ez a legborzalmasabb sers. Mi lesz 7 abbéi az anyagból, amit nem építenek be a házba és a dómba, - elvész, sze­n mát lesz belőle, azért tehát jaj annak, aki nem enged, jaj ^nnak, aki ellen­J áll, aki Isten teremtő munkájára Így feleli nem, én káosz akarok maradni * /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom