Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1
1935-03-14 [124]
Kézirat. ' Hetedik kiadás. Budapest, 1935. március 14. XVII. évfolyam, 61.szám. SHAKESPEARE GAZDASÁGI VONATKOZÁSAIBAN. - Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház v. igazgatójának érdekes előadása a Közgazdasági Társaságban. A Magyar Közgazdasági Társaság csütörtökön este a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében nagyszámú közönség résztvételével ülést tartott. Az ülésen Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház v. igazgatója, a kiváló esztétikus és kritikus tartott előadást "Shakespeare gazdasági vonatkozásaiban" cimmel. Ezzel a tézissel az előadó olyan gondolatot pendített meg, amely eddigelé a Shakespeare-irodalomban nem szerepelt, holot Shakespeare élete és életműve is igen sok olyan kérdést vet fel, amelyeket csak gazdasági gyökerükben lehet igazán megragadni. Hogy Shakespeare miért volt egyúttal üzletember, miért adta el magát a színháznak, miért jinéző" összes munkáin keresztül a csavargók, tolvajok és útonállók iránt, ugyanakkor miért könyörtelen a jogszerű pénzszerzőkkel és a dölyfös puritánokkal szemben,- mindezt az előadó olyan gazdasági motívumokból és távlatokból világította meg;, amelyek uj fényt vetnek Shakespeare egész életére és művészi fejlődésére. Az Illusztris előadó a "Velencei kalmár" egész kompozícióját is úgyszólván abból a gazdasági szemszögből magyarázta, amely egészen uj vonásokkal gazdagítja Shakespeare költői és drámair°i módszerének felfogását. A rendkívül érdekes előadásért a megjelent előkelő közönség és a Magyar Közgazdasági Társaság nevében az elnöklő Székács Antal mondott Hevesi Sándornak köszönetet. /MOT/Vr VIRÁ.Nv EGON ELŐADÁSA ... MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön délután parlamenti helyiségének dísztermében ülést tartott. Az ülésen V i r á n y Egon "A válságtünetek szintézise és a kereskedelmi szerződések" cimmel tartott érdekes előadást, amelyben megállapította, hogy a gazdasági válság tünetei sokféleképpen csoportosíthatók, de mindegyikük szerves kapcsolatban áll a pénzzel. Az előadó szerint a túltermelés következménye a válság, mert ha a kínálat meghaladja a keresletet, elvész a termelési haszon: ezért szűkülnek a hitelkeretek. A válság másik oka, hogy pénzhaszon után tör minden egyén, vállalat és nemzetgazdaság. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kereskedelemben ősidőktől fogva a kínálat állott előtérben. Korunk kereskedelmi szerződéseinek a nyomasztó, a belföldi piacot derutáló feleslegek kiküszöbölése a célja. Fejtegetései során az előadó arról beszélt, hogy a jövő kereskedelmi.szerződések irányelve: áru áru ellenében, felesleg feleslegért. Aki pénzt, vagy aranyat követel termékéért egy adós ország gazdasági életétől, ugyanolyan lehetetlent kivan, mint amikor penget kérünk árunkért a foglalkozásért esedező munkanélkülieinktől. A világválság eredendő oka ?'papírpénz birtokára és a pénzhaszonra irányuló törekvés lehetetlenülése. Az árubőség máris pontot tesz a pénzhaszonra törő igyekvés mögé. Évszázadok súlyos problémájából csak egy kis részletkérdés maradt: miként általánosíthatjuk a bőséget, hogyan ébresszük az embert annak tudatára, hogy a gazdasági világválság fátyla mögött az általános bőség lehetősége bújik meg. Ehhez el kell juttatnunk a materiális gondok tünő fantomjával küzdő emberiséget arra az ösvényre, amely eltéríti a pénzben való gondolkodástól. Befejezésül az előadó azt hangoztatta, hogy tegye lehetővé a kormány a válság által legsúlyosabban érintett osztálynak, a mezőgazdaságait érmészetbeni adózását. /MOT/Vr WÜRTZLER BÉLA HEGEDŰMŰVÉSZ SZERZŐI ESTJE. A kiváló hegedűművész, h. Würtz ler Béla tanár március 16-án, szombaton este félnyolc órakor a Budai Vigadóban szerzői és hegedü-estet rendez, amely iránt nagy érdeklődés mutatkozik máris. Az estélyen közreműködnek D é r y Margit operaénekesnő és L a u r i sin Lajos operaénekes, tová.bbá a Kamarazenekar, a Ganz-gyári Dal- és Zeneegyesület /karigazgató Koncz Ferenc/ és a Szent Imre-kórus /vezényli: Sugár Jenő/ válogatott énekeseiből alckult vegyesfA kar. /MOT/Vr J Pro d o m o : Fenti hir szíves közlését kéri Vranovi -.3 Imre, a MOT I* nrunka t ár sa.