Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1
1935-03-11 [124]
A ZSAROLÓ "PÁRDUCKÖLiKST" 1 ' HEGYHÓKAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTE A TÓRVi'.EYSZÉK. A mult év docomborébon többen fol jelen test tettek a főkapitányságon," hogy fenyegető lovolekot kaptak. A fenyegető Írások tartalma az volt, hogy abban az osötben, ha a címzett 7o-2oo pengőt nom helyez ol meghatározott helyen, a lépcsőházban, a folyosón, akkor meggyilkoljak. Az egyik lovél Így hangzott: - Abban az esetben, ha nyolvvan pengőt nem helyez el^huszonnégy órán belül a lépcsőházban, akkor halálnak halálával'hal• Én kétszeres gyilkos vagyok és társaim is többszörös gyilkosok. Van már 65-ös Prommer-pisztolyom, feltalálták már a hangfogos fegyvert's ha követelésem nem teljesíti, autóból fogom észrevétlenül lelőni.Igaz tisztelettel a Mrduckölyök, Hasonló tartalmú volt mind a hat levél, melyeket legnagyobbrészt jomédu belvárosi polgárok kaptak f Aláíróként a "Párduckölyök 1 ' szerepelt több levélen is, de volt olyan, amelyben a "Kigyó" fenyegetődzött. A feljelentés alapján a főkapitányság nyomozni'kezdett és mult év december 15-én a Királyi Pál-utca egyik házában, Gottermayer Ilona'lakása előtt elfogták ifj. Nagy Károly állásnélküli cukrászsegédet, aki nyomban beismerte, hogy ő küldözte a fenyegető leveleket. A királyi ügyészség ifj. K agy Károly ellen zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat és a bűnügyet ma tárgyalta a büntetötörvényszék Szemák Jenő dr. táblai tanácselnök elnökletével, Ifj, Nagy Károly, m toprongyos, sápadt, beteges küb ejü, vézna fiatalember—a tárgyaláson Így védekezett: - Bűnösnek érzem magamat,,, Vidéken voltam cukrászsegéd és körülbelül másfél évvel ezelőtt jöttem Budapestre, de álláshoz nem' tudtam jutni. Több mint egy évig munka nélkül lézengtem a városban, alkalmi'munkákkal szerzett krajcárokból tengettem az életemet,, sem lakásom, dem ennivalóm nem volt, az éjszakákat még decemberben is az utcán, padokon töltöttem és kétségbeejtő helyzetemben határoztam el, hogy Ilyen Zsaroló leveleket irok. Utolsó filléreimen vettem papirost, meg ceruzát,hogy a leveleket megírhassam. Senkit sem ismertem,a lépcsőházakban 'lévő névjegyzékekből írtam ki a cimeket. a Miért nem ment haza a szüleihez? - kérdezte az elnök. '- A szüleim épp ilyen'nyomorban vannak, öt éhező gyermek van otthon, - hangzott a felelet. - Munkát már azért nem kaptam,mert nagyon lerongyolódtam, - Szándékában volt a gyilkosságokat'végrehajtani? - Nem kérem, nem is volt revolverem. - Honnan vette a ''Párduckölyök" és a "Kigyo" nevet?" - Regényben olvastam. Nagyon megbántam, amit tettem.' Sorban egymásután hallgatták ki a bűnügy sértettjeit; Dr; Grosz Jenő földbirtokos nem tartotta komolynak a fenyegetődzést, dr. Wlassies Géza orvos csak a feleségének megnyugtatáséra tett följelentést, Gottermayer Ilona sem Ijedt meg, dr. Csukási Lóránt ügyvéd sem félt a Párduckölyöktől, de mind a négyen feljelentést tettek.. Menyhért Ivi lklös építész és Ullmann Vilmos állampénztári tisztviselő is kaptak fenyegető levelet, de feljelentést nem tettek. Az egyik tanú a következőkét mondta: - Nem ijedtem meg, biztosan tudtam, hogy egy kétségbeesett ember Irta a fenyegetődző'sorokat. Az olyan Párduckölyök, aki a fenyegető levél végén ázt irja, hogy igaz tisztelettel és kérve, maradok alázatos szolgája, az nem valószínű, hogy gyilkolni akar»_/a" sértették közül csak egy kívánta a fiatalember megbüntetését, még pedig azzal, hogy a büntetés nevelő hatással losz a fiatalemberre. A királyi ügyész vádbeszéde igy hangzott: - A vádat fenntartom, A védő a következőket mondta: - Kérem az enyhitő körülmények figyelembevételét. A törvényszék bűnösnek mondottá ki ifj. ^agy Károlyt hat rendbeli zsarolás bűntettének kísérletében, de az-enyhitő szakasz alkalmazásával vétségért négyhónapi fogházra itélte. Az itélet jogerős. /MOT/ P.
