Magyar Országos Tudósító, 1935. január/2

1935-01-12 [123]

HÍREK i ÉRDEKES ELŐADÁS A MAGYAR KELETI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Ka lati Társaság szombaton délután az Iparművészeti Muzoum disztormébon előkelő közönség résztvételével ülést tartott, amelynek korotébon Ke lomon Pál', az Ázsia és Amerika közti őskori kapcsolatokról és a mayák és aztékok művé­szetéről tartott rendkivül érdekes előadást. Ismertette, hogy az amerikai kontinens egyes részein magasfoku művészeti kultúra volt már abban az idő­ben, midőn Európa meg nem is tudott az Újvilág létezéséről. A nyugati félgömb tropikus és szubtropikus régióiban a maya, áztok és inka népek épitószot, szobrászat, festészet és iparművészet terén csodálatos müve­ket alkottak. Az olőedó a továbbiakban közölte, hogy az utolsó évtized tudományos kutatása bebizonyitotta, hogy a Behring-szoros felől és a dél­kinai vizekből kiinduló tengeri áramlatok í'olh; sználásával Ázsia népei összeköttetésben voltak Amerikával. A Maya romokban gazdag Yukatan-f él­szigatón 1924-ben a Garnegie Institution of Washington kezdte el a ©nd­szeros ásatásokat es a regi romok helyroóllitásával.Az első feladat a két méternél magasabb dzsungel-bozót oltávolitása, a maláriaveszóly leküzdése és a vadállatok elriasztása volt. Ezekután kezdetét vehette a tudományos kutatás. A SZÍVÓS munka eredményeképpen az évszázados indák takarója al°l 30-35 méter magas épületek romjai kerültek elő. Az itt működő archeológu­sok és ethnológusok kis csoportjában az előad 0 , Kelemen r ál tfölt az első, aki mint magyar kutató 1932-ben vendége volt a Carnegio Institutio Recontstruction Projectnek Ghichon Itzán. Az előadó ismertette, hogy az oddig csak régészeti és néprajzi szompontb°l tárgyalt Columbus előtti mű­veltség művészi szempontbél értékes romjait a tiszta művészet szempont­j ából tanulmányozta. Yukatan félszigetéről Mexikóba utazott, ahol a praeaztok ós azték művészetre vonatkozólag gyűjtött adatokat a mexikói kormány régészeti osztálya vezetőinek térsaságában. így módjában állott a moxikói í'onnsikon folyamatban levő legújabb ásatások és rekonstrukciók munkálataiba is bepillantást nyerni. A közópamerikai ut után mint egyete­mi előadó felolvasásokat tartott az USA-ban az előadó a rault év nyarán, továbbá Eur°pába való érkezése után Olaszországban és legutóbb pedig Bécs­bon tartott előadásokat. A emdkivül érdekes előadást Kolomen Pál vetitottképek bemu­tatásával illusztrálta s a bemutatott képanyag a legutolsó esztendő nagy eredményeit mutatta bo. /MOT/Br TABAKOVITS DUSÁN ELŐADÁSA A BUDAPESTI ffOTARY KLUBBAN, A budapesti Rotary Klub V i d a Jonő felsőházi tag elnökletével ülést tartott, amo­lyon öt uj tagot avattak: H i c k s amoricai konzult, H a r r e r Fo­rencot, Praznovszky Ivánt, W o i s s Alfonz bárót ós A s c h ­n a r Lipótot. Az avatás után Tabakovits Dusán *\„ vI2 ágkrizis okai" cimmol tartott előadást, amelybon ismefcette a pénz törtenetét s a valuták s tozsdoért-kek hullámzását 1918-tól napjainkig. A némot infláció, a Rontenmark kibocsájtása, a francia frank árzuhanása, a jogybankok életre­hivása es kooperálása, az amerikai rövidlo j áratu kölcsönök nyújtása, az 1929-ik évi óriási amerikai tőzsdohossz ós az azt kövotő összoomlás az előadó szerint a nagy gazdasági narc legfontosabb állomásai. Az össze­omlást követő nagy pesszimizmus átterjedt Jüauirükából Európába ; s az ame­rikai bankok fölmondták a rövidlejáratú európai kölcsöneikot. Összoomlott a Bodonkreditanstalt, a német nagybankok állami sogitségot kértek és tiz évi bizakodás után 1931-ben Németország, Auszbia, Magyarország és utánuk még sz • ;;os más állam valutavédo Imi intezkoéésekot léptetett életbe. A bizalmatlanságból kapkodás lesz, 1931 őszén Anglia letér az aranyalapról, az USA 1933 tavaszán elhatározza, hogy az amerikai dollár erejét doval­válni fogják: a világra szakadt gazdasági autarkia. A mozőgazdasági ter­mekok artckositéso óriási nchézsegekkel jár, a muhkamékküliség egyre emol­1 kedik. De később . világ vezjtéacr tapasztalt Anglia közébe került s az óangol helyzet jrvulása optimizmust hoz. Sir S t r a k o s jelöli meg az £/uj irányt, aki hangoztatja, hogy a nemzotközi áruforgalmat mai holtpont­r jából kimozditam csak a valuták mogröviaitése utján lehet és ezért nom­zotközi arany alapot kell lotositeni; onnok az évnek oz lesz a legnagyobb gazdasági feladata. /MOT/Vr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom