Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-07 [122]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSITO Kézirat . QO^. Tizonegyediv kj-dás, Budapest, 1935. január 7. [ XVII. évfolyam, 5. szöm. FŐVÁROS t /A VÁROSREÍTDEZASI ÉS MAGÁNÉPITÉSI .....1, folytatás./ A napirend során épitési engedélyeket tárgyalta

1- ás többek között javasolta a bizottság a Margit-körút 55.szám alatti házépítő szövetkezet rés'zéra ugyanott h^temeletes,manzardos bérház építését; Zsebinszky Nándornak Felka-utca 3 szám alatt háromemeletes bérház építését, a NOVA R = T. a Szentendrei-uton csoportház építését, végül hozzájárult a Ganfe és Társa R.T, Váci-uti telkeinek szabályozási tercéhez, azon a felületen, ahol a lebontott Schllck-Nicholson gyár állott. Számos kisebb építkezést ás' átalakítást ls engedélyezett a bizottság, amelynek ülése ezzel véget ért. /MOT/p. HÍREK , DR. FRITZ KONRÁD KRUGER AMERIKAI EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI T ÁR3A S ÁGBi. N. A Magyar Külügyi Társaság hétfőn délután parlamonti helyiségé*" nok tanácstermében olőkolö közönség részvételévol ülést tartott, amelyen többek között mogjolentok: a külügy mi ni sz tórium képviselete-bon báró Villani Lajos követségi tanácsos, Gratz Gusztáv, Lukács György, gróf Gsokonics Ivón, Gömöry Laiml László, Korntler Kálmán, vitéz Raics Károly, Ambrózy Gyula, NuBor Sándor, Lutter János, Póka Pivny Béla, Eogány Sándor, Stouor Syörgy, báró Förster Pál, Németh Lajos és még sokan mások. Az üléson Pékár Gyula v. miniszter elnökölt, akinek megnyitója utón dr. Fritz Konráe K r u g o r amerikai egyetemi tanár /Spreongfiold, Ohio/ tartott érdekes előadást az USA külpolitikájának alapjairól és döntő elemeiről. Hangsúlyozta, hogy Amerika a belső egység kedvéért az ourópai kontinens minden harcatói távol tartotta magát egészen a XlX-ig század végéig. Ekkor azonban a kereskedelmi és ipari érdekek túlsúlyba kerültek, ami előkészítette az úgynevezett "amerikai imperializmust". A továbbiakban az előadó ismertette, hogy Wilson olnökkol egy u,n,"kulturális imp erializmus" kezdődött; Wilson a világot meg akarta menteni a demokráciának és ezért vitte Amerikát bele a világháborúba, majd a békeszerződések után a világbéke biztositása végett alapitotta meg a Népszövetséget s ennek érdekében feláldozta a hires tizennégy pontját, Wilson tudta, hogy a békeszerződések hiányosak^ fenn nem tarthatók és nem gondolt arra - mint azt Franciaország tette - hogy a Népszövetség a Status-quo örökös lorögzitését jelentené. Ellenkezőleg: Wilson a népok szövetségétől a békeszerződések revízióját remélte ás a reviziót ol is várta. Sajnos azonban rövidesen bekövetkezett a reakció, elejtették a vtfilsoni ideáakat, A jelenlegi elnök Rooswelt már megválaszt sa elolt- kijelentette, hogy Amerika, nem csatlakozik a Népszövetséghez és ozt a problémát nem is engedi újból a felszinre hozni: az USA nem lép bo a Népszövetségbe, Befejezésül az ilUsztris előadó ismertette az amerikai külügyi szolgalat szervezetét, az egyházakat, az iskolákat és a sajtót, s végül megígérte, hogy honfitársai között propagandát aog csinálni a magyar ügy érdekében és ezért nagyszabású felvilágosító munkához kezd, amelynek korötében mindent el fog követni a revizió érdekébon. A lelkes tapssal fogadott előadásért a megjelent előkelő közönség és a Külügyi Társaság elnöksége nevében Pékár Gyula v, miniszter mondott Kruger professzornak köszönetet . / GT/Vr,