Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-03 [122]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Kiloncodik kiadás, Budapest, 1935, január 3, XVII, évfolyam, 3, szám, — HÍREK. EGY NEMET VÍÍDASZKUTYA KERESI A GAZDÁJÁT. K r e d i c s Márton, aki a Szigony-utca 37. számú ház első emelet 8. számú lakásában lakik, ibagnap este a Kossuth lajos utca és Szép utca sarkán egy barna-fehér foltos, him, rövidszőrü néajt vizslát talált, A fiatal kutyán nyakszij és adóbélyeg van, gazd

f ja átveheti a megtalálónál. /MOT/SzM. EGYHÁZI HÍREK BERNÁT ISTVÁN NEGYVENEVES KÖZÉLETI JUBILEUMA. Arra való emiékezesül, hogy a magyar közgazdasági élet egyik sokoldalú es igen értékes vezetőegyénisége, Bernát István dr,, a Magyar Kálvin-Szövetség elnöke, a Nemzeti Baik alelnöke negyven esztendővel ezelőtt, a "Hazánk" cimü lap megindítás árai lépett az országos nyilvánosság elé, ma, csütörtökön este, az Országos Kaszinóban nagyarányú jubileumi ü

nnepet rendezt

ek a társadalmi intézmények, V§avT

gz Lasz"ló7

7 A megjelentek között voltak: Lázár Andor igazs ágügyminiszteY^/Teleki rll gróf, Ivády Béla, Térfi Béla, vitéz Purgly Emil, Wekerle Sándor, Karaf iáth Jenő, Lukács György, Marschall Ferenc, Korniss Gyula, Tasnádi Nagy András, Tóth István, vitéz Kozma Miklós, Lázár Ferenc, Balogh Elemér, Ripka Ferenc, Mándy Sámuel, Dabasi Halász Lajos, Zselénszky Róbert gróf, Kenyeres Balázs, Samarjay Lajos, Kelomsn Koméi, Bonkó Ferenc, Kovóts J. István, Viczián István, Szabó Imro , Boér Elek, Benodok Zsolt, Ritoók Zsigmond, Proszly Elemér, Szomjas Lajos, Torzsay-Bibor Gyula, GesztelyiNagy László, Bodor Antal, S.Pap István, Tóth Miklós, Porcs István, Tóth Miklós, B. Pap István, Follnor Frigyes, Parragh Gyula, Erdősi Károly, Magyar Kázmér, Jánossy Gábor, Zsóry Lajos, Gzobor Ferenc ós még megszámlálhatatlanul sokan mások. Ózott lor Jenő dr. egyotomi tanár, a Képviselőház alelnöko mondott elnöki megnyitót. Ünnepelte a vetorón Bernát Istvánt, az "optimista közgazdát", aki azonban sohassn hallgatta el kritikáját a túlzó, lógváras optimizmussal szómban. Bernát szerinte az egyetlen kimagasló haladó•konzervativ politikusa Magyarországnak, aki céltudatosan mogerősiteni kivánta a magyar középosztályt, mint a nemzeti élet alappillérét. Évtizedekkel ezelőtt látta már, hogy Magyarország pusztuló középbirtokos osztálya, az^llamt

0

! mindinkább függőségi viszonyba kerülő intelligencia nem tudja fen/tartani a történelmi Nagymagyarors zag külsőségeit sem, mégkovésbbé tud regeneráló erőt kifejteni. Méltatja Bernátban a szövetkezeti politikust, a Gazdaszövetség alapitóját, a szerkosztőt, "a katedra nélkül is profeszszort", a protestáns puritánt, az erkölcsi rend mélyen vallásos őrét és fejlesztőjét. Ilyen egyéniség nélkül nom lott volna képes politikai karrierjét odadobni - meggyőződése kodvéért. Más lett volna Magyarország története, ha sokan követik a Bernát példáját, aki megkereste azokat a társadalmi erőket, amelyekkel Magyarország ozerévos története dicsőséggel továbbfolytatható, ezért fordult ő a gazdákhoz, őzért kerosto olyan férfiak barátságát, mint amilyon Károlyi Sándor, Darányi Ignác volt, tottokro kész férfiak munkaszövetségét. A magyar parasztesztályt tömöríteni akarta társadalmi réteggé, nagy ópitő politikát szolgált ezzel, a nagy angol államférfiak mintájára, s ogész társadalmi rétegok folomoléséwol akarja pótolni mindazt, amit a veszendő gazdasági erő elvont a magyar középnemességtől, Igy jutott el az OKH, a Hangya, do egyéb nagyon foritos szövetkezeti formációk kigondolásához és megalapításához, - Isten különös kegyelméből - mondotta végül Czottlor Jenő munkatársa lehettem, s azt tapasztaltam, hogy Bernát Istvánt soha nem bántott; a keserűség, ha mások aratták le munkájának gyümölcsét, politikája mindig a demokratikus fejlődés irányát szolgálta, A legnagyobb magyar elméleti és^ gyakorlati gazdák állitják, hogy Barnát István ogész működése a nemzőt javára volt. /Folytatása következik./