Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-10 [122]

Kézirat* Tizennegyedik kiadás, ,//; IfS — Budapest, 1935, január lo, y XVII % évfolyam, 8, szám, /SIPŐCZ JENŐ FŐPOLGÁRMESTER A KERESKEDELMI CSARNOKBAN, 1, f o 1 y t a t á s,/ Sipőcz Jenő főpolgármester megköszönte az üdvözlő szavakat és kijelentette, hogy ha a mai összejövetelnek csak az lett volna a c-lja, hogy őt üdvözöljék vagy ünnepeljék, akkor talán elhárította volna ezt, mert nem az ünneples embere. De - mondotta - mélyebb célja van annak, hogy az a férfi, aki most erre a polcra jutott, mint ő, minél közelebbi viszonyba kerüljön azzal a társasággal, amely a közgazdasági élet jelentékeny részét képviseli. Majd igy folytatta; - Bármennyire függetlennek is látszik az ilyen kinevezéses állás, mint a föpolgármesterség, azért mfi^is függő, még pedig Budapest polgárságától, amelynek bizalma és szeretete nélkül e polcot soha ereményesen senki sem töltheti be, érzése és felfogása szerint, - Meg akarom ismerni - mondotta - a kereskedőtársadalom panaszait és eszmeáramlatait. Szokás az, hogy ha valaki magas polcra jut, a közélet faktorainál tisztelgő látogatást végez. Tekintsék mai megjelenésemet is ilyen tisztelgő látogatásnak, /Hosszas taps,/ De nálam ez nem formaság golytattá - hanem belső meleg érzés, En ha látok az utcán cégtáblákat, mindig arra gondolok, hogy mevusd,. munka van-e táblák mögött és lelkileg tiszteletet adok a kereskedőknek .^Szimultán tiszteletadás mai itÜétem is a becsületes magyar kereskedelem előtt, /Éljenzóst/ A főpolgármester ezután reflektálva Madarassy báró szavaira gazdasági kérdéseket is érintett s a következőket mondotta; - Megértem, mi érdekelhetné jobban a főváros polgárságát ma, mint a gazdasági keöés. Nagyhiba volt, hogy a magyar nép évszázadokon át elhanyagolta a gazdasági problémát. Az iskolában megtanultuk kivülről a görög és a latin klasszikusokat, megtanították az iskolában, hogy a Louvreban milyen szobrok vannak, de hogy Van infláció és defláció, hogy van valuta és deviza a világon, arról fogalmunk sem volt, - Manapság - folytatta a főpolgármester az egyes országok autarkias politikát folytatnak, Df ha a messzi távoli országokban történik valami, azt nyomban megérezzük mi is valamennyien, megérzi a főváros költségvetése is. Helyeslem, ha a mai nemzedék intenziven foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, mert ha e téren csatát vesztünk, ez esetleg a nemzet életébe is kerülhet, A főpolgárm ster ezután kifej etette, hogy milyen nagy kapcsolat van az állam és a kereskedelem élete között. Az államnak az eletét gazdas gi kérdések alakit jak. A gazdasági kérdésrk alakulása befolyással van a nemzet alakulásának formájába és lényegébe. Igaz, ezzel szemben, hogy a másik oldalon is fennáll a viszonosság* a nemzet közjogi formája visszahat az állam gazdasági létére is. Felfogása szerint nem jó, ha az állam túlzottan belenyúl a gazdasági életbe és messzebb megy a beavatkozás tarén annál, mint amennyire feltétlenül szükség van. Amint ebből látszik, együtt van, egymás mellett a gazdasági és a nemzeti kérdés. Ezután igy folytatta a £őpolgármester: - Engemet - mondotta - általában konzervativ embernek ismernék. De ez nincs ellentótben a haladással. Konzerativ vagyok olyan értelemben, hogy a cselekvésben nemcsak a jelent és a jövőt nézem, hanem visszatekintek a múltra, hogy valamely elhatározásnak vagy eszmei felfogásnak megvan»e a gyökere a nemzet tört netében, S\ha megvan, akkor az ilyen konzervativ jellem álhatatn.^qfevj. szellemű lehot; mint bárki, f - Az en ideálom Szent, István ós Széchenyi Istvcwi és ha jól meggondolom e két konzervativ férfiú á maga korában merész ujitó volt. Szent , István, aki e vad ázsiai néépel megismertette a kereszténységet és részesévé tette a nyugati kultúrának; Széchenyi István, aki megismertette az addig csak politizáló nemzettel a gazdasági kérdéseket, reformátorok, merész ujitok voltak, ^Méltóztassanak engem olyan értelemben konzervatívnak tekinteni, aki.a régi hagyományok alapjón a.kar résztvenni abban a munkában, amely a régi erkölcsök nyomán van hivatva az uj Magyarországot megteremteni, Uj világ alakul körülöttünk, amelynek a változásaitól mi sem függetlenithetj MA j ük magunkat<j Mi azonban mégis ragaszkodunk ahhoz a gazdasági rendhez, /L amely az ősi hagyományokon alapszik. Elfogadom a kormányelnök unak azt a «, álláspontját,, hogy első a nemzet,' s a nemzeti öncéluségnak kell alávetni az egyéni erdekeket, /Folyt, köv./D,