Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-10 [122]

Kézirat m Hetedik kiadás'.. „«i —- ' "'' — Budapest, 1935. január* 10. J < XVII. évfolyam, 8. szám. /A BUDAPESTI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA TELJES ÜLÉSE. Folytatás 1,/ Jelentette továbbá, hogy Imrédy Béla v,pénzügyminiszternek a Nemzeti Bank elnökévé való kinevezése alkalmával meleghangú szerencsekivanatait tolmácsolta a kamara a konzervatív hitel- és valuta-politika e kiváló képviselőjének. Megemlékezett továbbá arról, hogy Tolnay Koméi a MÁV ny. elnökigazgatója most tölti he hetvenedikk életévét, A kamara legőszintébb szerencsekivanatait fejezi ki ebből az alkalomból a jubilánsnak, aki nagy érden ü közlekedéspolitikai tevékenysége elvégzése után mint az Országos Iparegyesület elnöke a kézműipar érdekeinek szenteli tudását és mint a kamara közlekedési szakcsoportjának elnöke karolja fel a keresltedélem és ipar közlekedési érdekeit. Megemlékezett továbbá Lőwy Dávid és Fiai Gőzfürósz és Furnirgyár fennállásának százéves ritka jubileumár°1, Az elnök ezután idézte a Népszövetség által közzétett statisztikai adatot, amely szerint a világkereskedelemi indexszáma egy óv alatt mennyiségben 80.2-rol 76-ra, értékben 36.9-ről 32,5-re ment vissza* A világkereskedelem visszaesésének ez a rekordszéma mutatja a gazdasági nacionalizmus romboló hatásait, A gazdasági nacionalizmus jelenti a nemzetközi munkamegosztás megszakítását, jelenti, hogy az ipari országok mesterségesen fejlesztik mezőgazdaságukat és ezáltal emelik a megélhetési költségeket és igy rontják iparcikkeik versenyképességét. Viszont a mezőgazdasági országok minden áron való indusztrializálódé sa mesterségesen emeli az agrártermelés önköltségeit- kinyitja a mezőgazdasági ollót és ez® 1 az újonnan keletkező verseny leküzdését is súlyosan megneheziti. Emellett a gazdasági elzárkózás termeli ki a kereskedelem szabadságának megszűnését és ,a vámg

rot esc ionizmus által juttatott monopol helyzet melegágya a karteleknekw ülönösen a kisorszógok azok, amelyek csak a gazdasági szabadság áldásai mellett prosperálhatnak és leginkább az agrárországok vannak a szabadkereskedelemre ráutalva, mert szociális okból sem képesek termelésűket ugy korlátozni, mint ahogy azt az ipari államok tehetik. Legyünk tehát nacionalisták érzelmeinkben, politikaijés' kulturális téren, de ne terjesezük ki a nacionalizmust a gazdasági térre. Hazánknak kiválóan érdeke volna, hogy a kereskedelempolitika nemzetközi fórumain a skandináv állanok, Hollandia és Belgium oldalán mindig a szabadkereskedelem mielőbbi megvalósításáért és minden gazdasági protekcionizmus és megszoritás ellen küzdene, A napirend előtti felszólalások sorén M ü 1 1 e r Antal hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus helyes politikai alapon, de helytelen gazdasági alapon^azzal a felfogással száll szembe, hogy a kisipar fejlődése a nagyiparétól függ. Az Országos Ipartanács a kisiparosokon segiteni képtelen. Felolvassa Éber Antalnak az Ipartan ácsban tett javaslatát, amelyben kérte a kedvezmények kiterjesztését, egyszóval az egyenlő elbánást a kéznüiparosokra is, Zala Zsigmond csatlakozva Éber elnök fejtegetéséhez, hely- . telenitette az államnak a gazdasági életbe való beavatkozását, amely szerinte hozzájárul a válság sulyosbbitás ához, Bertalan^ István dr, javaslatot terjesztett elő, hogy a kamara hivatkozással a közadók kezeléserői szóló jogszabályokra, tegyen előterjesztést a kormánynál olyan jogalkotó intézkedés érdekében, amely lehetővé tenné a hátralékos társadalombiztosítási tartozások egészben, vagy részp|t£ri elengedését olyan indokolt esetekben, amikor a hátralékos munkaadók vagyoni helyzete és üzletmenete nyilvánvalóvá teszi, hogy a hátralékok behajtása létalapjában támadná meg és anyagi összeomlását eredményezhetné. A megindult vitában Kovatsek Ferenc kifejtette, hogy az adóamnesztia későn jött, mert az adóalanyok jelentős része, amelyik igénybevehette volna, már összeomlott. Szükségesnek tartja az ipartanács olyan kiegészítését, hogy abban a kéznüipar súlyának megfelelően képviselejbhez jusson, Gábor Gyula behatóan elemzi a kisipar jelentőségét a nemzeti termelésben és azt kiv ánja, hogy ennek megfelelően részesüljön a kisipar minden igénye elbírálásban. Magyar Bertalan elfogadja a a kamara előterjesztőét azzal, hogy a kért könnyítések a keresi© delemre is teljes merőkben ki terjesztessenek. Füredi Lajos arra az összefüggésre mutat rá, •7^ amely az adóügyi és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség enyVI hitese, az amnesztiák, jvalamint másfelől az iparosság árvédelmi akciója [T között fennáll. /Folytatása következik./