Magyar Országos Tudósító, 1934. december/3

1934-12-27 [121]

FŐVÁROS . —-A VÍZMÜVEK VEZÉRIGAZGATÓI POZÍCIÓJÁNAK BETÖLTÉSE, December 31-én nyugdíjba megy "a székesfővárosi Vízmüve'- vezérigazgatója Paulovics Vl

v

tor. IM'lgdíjazáséval kapcsolatban az egyi

1- délutáni lapban közlemény jelent meg arról, hogy a polgármester Papp Ferenc folyamörfSkapltányt a Vízmüve

7- vezérigazgatójává nevezte lei* A Magyar Országos Tudcsltó munkatársának illetékes halyen ezzel az üggyel kapcsolatban a követkéz8 hivatalos felvilágosítást adták: "Szendy Károly helyettes polgármester tényleg hozzájárult a Vízmüve

1- által eléje terjesztett előterjesztéshez, amely Papp Ferenc alkalmazására vonatkozik, ezzol azonban az ügy legalizálva még nincsen a kinevezés megtörténtéről tehát beszélni nem lehet," /MOT/H, HÍREK, ELŐADÁS AZ ANGOL KÜLPOLITIKÁRÓL A KÜLJGYI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön délután parlamenti hoüyiségénok flisztormébon ülést tartott, amolyan többek között megjelentek: Gratz Gusztáv, Eukátrs György, Tomcsányi Vilmos Pál, Kratochvil Károly, Bfícker Zoltán, Nagy Miklós és r..«g sokan mások, Eöttovényi Olivér elnöki megnyitója ut én dr. W é bor Tibor a társaság londoni lovolezöj... tartott édtekos o lő adást az angol külpolitika irányvonalairól. Az előadó bevezetésébon az angol politikai gondolkodás sajátosságait és különlogosoégét fojtogotto, moly a német n

Plan' és u

System

tt-től és a francia logikus gondolkodástól abban különbözik, hogy mogérzo^ro alapozódik, a wait and soo olvéro, a tapasztalatra és a Colszorüségro. Ez a nomzottol vele született diplomácia oly magas fokát mutatja, meiyok más nemzőtöknél alig találunk és moly a logikusan gondolkodó diplomata előtt inkább titokzatos, : int érthotő. Ebből a különlogos angol pszichéből következik, hegy .terev elvekot Anglia külpolitikájában, som a múltban, sem a jelenben nom találunk. Azonban latunk bizonyos vezérelveket, molyok különböző fórra ékban a letűnt századok eseményei árjában mindig vissaaternok. Ilyen elv az Anglia és az európai állam k közötti kapcsolat és erdokközösség; továbbá ép ily rógi az idegen inváziótel való felelőm és a világ hatalmi pozíció magtartására irányuló aktiv és passziv külpolitika, A tört éno lm ily i s s zapi Hant ás után az előadó rátért azokra a • tényozöaro, mulyák Anglia külpolitikája alakulására döntő befolyást gyakorolnak: Nagybrit.nia földrajzi helyzetére, a oly három tényt tár fol: hogy Anglia szigetország, hogy az európai kontinonstől csak ogy keskeny tongorsáv választja ol ós végül hegy oz a szigetország ogy világot átfogó hatalmas birodalom központja, molyot a birodalom tebbi r.szóihoz a tengor artorialis utja csatolnak, A földrajzi helyzet magyarázza meg a szárazföldi haderőknél jóval hatalmasabb tongoriflotta kiépítését, továbbá ozidőszorint a ropülőtechnika fojlődesévol egyenes aranyban növekvő félolmot és a most már kora olyan moginduló légi doffonziv fogyv orkoaést. Ez magyarázza meg Baldwin sokat Oi.logotott ama ki j olontásét, hogy Anglia határa, - értsd doffonziv határa - a Rajnánál kezdődik, Anglia elszigeteltség! politikája sikorrol sohasom volt le>roszBlvihot$ és a világháborút megelőző időszakban holytadott a huszadik század elején latható splondid isolation, a hatalmi egyensúly kiépítése is fönntartása politikájának. A háború utáni időszakban Anglia a n^pszövots._ghoz való teljes hűségének adott kifejozóst, moly szervezet ellentéte a határai egyensúly elvének és ép azért áll fenn, hogy hatalmi csoportok alakulását megakad lyozsa. Az angol kormány főtörokva-so a népszövetség fenntartása és orösiteso es eiinolc keresi belül a bakó biz tositása es a lőszere 1-as utjának lehető egyengetéso. Az előadó a továbbiakban sorra votto Anglia és a nagyhatalmak közötti viszony^ roszletesebbon foglalkozva Anglia megértő politikájával Németországgal szombon, molynok j qg es igény olt a bjéko érdek bon teljositeni kellene. Ni-máot orszt

anak visszatéreso a népszövotségbo szintén ossentiális kellék az európai államok további együttműködése vonalán, meg ha a népszövetség roformja arán is. Az osztrák holyzottok kapcsolatban változatlanul dl az 1934-ik evi Aido Momoiro alapelve, mely elismeri Ausztria telj os függetlenség ét, A "J/l '• /Folyt. köv./Vr. U ORSZÁGGÁ LEVÉLTÁR