Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-10 [119]

A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG EGYHANGÚ FELHÁBORODÁSSAL BÉLYEGEZTE MEG A JUGOSZLÁVIAI MAGYAR ÜLDÖZÉSEKET A Székesfőváros k&Lgazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta d oember havi teljes ülését. S i p ö c z Jenő főpolgármester foglalta el az elnöki széket, uj minőségében először. Ebből az alkalomból a főpolgármestert a bizottság tagjai meleg ovációban részositotték, A polgármester havi jelentéséhez Coillóry András . <&olt az első felszólaló, aki sérelmozto, hogy a kormány hat ós ág ok a főváros felterjesztéseit késodolmoson intézik ol vagy podig toljosen elintézés nélkül hagyják és a foltorjosztett szabályrendeletek olbirálása is rondkivüllimódon elhúzódik. Ezután hazafias folhábörodással szólott a jugoszláv mogszállt területről^kiüldözött magyarok szenvodéséről, s a róluk való gondoskodás mosszomonő kormányintezkodésokot igényol, A kiüldözöttok sorsának megoldását a kormány telepítési tervoivol kolleno junktimba hozni. Alamizsnával csak ideig-óráig lehet sogitoni, A megindult társadalmi akcióról szólva megdöbbonéssol állapitja mog, hogy a bankok és nagyvállalatok, azok, akiknok a közében a pénz és a tőke, nem mutatnak olyan áldozatkészségot, amilyoii a magyar társadalom joggal várhat ol tőlük, A GYOSZ összoson 25.,000 pongőt adott ós a szénkartol ogyik diktátora 2000 pongőt, /Hahn Arnold: A mágnásokat som látjuk,/ Csilléry szükségosnok tartja, hogy a polgármos tor intézzen folhivást a főváros vállalkozóihoz és szállítóihoz, szólitsa fol őket adakozásra. Ezután kifogásolta, hogy a Városi Szinházban külföldi színtársulat játszik ugyanakkor, amikor magyar színházak tönkremontok, becsukták kapuikat ós a magyar szinéazok, zonószok tömogo kenyér nélkül küzködik, Ezzol kapcsolatban folemliti azt is, hogy a szinház nom tott olőgot annak az Ügéroténok, hogy állandó magyar színtársulatot és zonekart szorvoz. Érdeklődik, mogtörtént-o mar a nálunk élő dolgozó és vállalatoknál közreműködő külföldiek összeírása. Most, amikor a földönfutóvá tott délvidéki magyarok olholyozéso is súlyos probléma, minden munkaalkalmat csak magyar ombornek koll biztositani es szigorúan felül kell vizsgálni, hogy a külföldiok itttart ózködása mennyiben szükséges és indokolt. Folháboritó, hogy a nálunk nyugodtan es bosegbon élő külföldiek közül ogyosok barátságtalan ós ogyonoson kihivó magatartást tanúsítanak a magyar nemzettel ázombon. Itt mogomliti ogy csoh gyáros osotétj amolynok elintézését még mindig nom latja,tiszt ázva. Ezután azt kívánja Gsilléryí hogy a polgarmostori állad betöltéséig no logyónok kinővezésok, uj alkalmazások* Nem tartja holyosnok, hogy a költségvetésből a deficit eltüntetése érdokéboa az összes beruházásokat törölték, mert minél több munkaalkalomra van szükség. Kifogásolja, hogy az ut«* es csatorocépitkozósokhoz alkalmazott ideiglenes mérnököket most, télviz időjén, közvetlenül karácsony előtt elbocsátottak. Szóváteszi azt is, hogy a tisztiföorvoo megállapítása szerint visszaélések történaok a szogénységi bizonyitváoyokkal és olyanok voszik igénybo a hatósági ingyenorvosi köze lést ás gyógyszert, akik nincsonok rászorulva, A szogénykatasztor szoros felülvizsgálását kivánja, A Fővárosi Zenekar - hir szorint - meg akarja ismertetni a közönséggol a nomzotck zonéjét. Külföldi muzsika népszerüsitéso helyett inkább a magyar zenét kultiváljak. Végül szóvátoszi, hogy ogyik kerületi ololj aróságon dolgozó vöröskorosztos védőnőt, alaptalan följelentés folytáén átholyeztok és méltatlan olb nasban részositotték. Vizsgálatot és olégtótolt kér, W o 1 f f Károly bőszéit utána. Azzal kozdto, hogy csak a legnagyobb önuralommal és az ogyetomes nomzoti szempontok szoros szem olőtt tartásaival tud boszélni a jugoszláv határ mentén történt égbekiáltó esomónyokről, mert egész más hangot kellene használni. A szerb határon folyamatosan történő embertelenségok, a földönfutóvá tott szerencsétlen magyarok ozroi, ezek sorsában osztoBik az ogész magyr társadalom ós a történtok fölött fol kell omelnio a szavát, kifojozésre kell juttatni mólységos megdöbbenését a székesfőváros közigazgatási bizottságának, a törvényhatóság szón tostülotének, amoly az atrocitások óta ma először ül összo. Nom lőhet r«*abb arculcsapása a humánus gondolkozásnak, mint ez az embertelen magatartás, t amelyet a délszlávok részéről látunk. Az erőszakosan megszokott tordlotok nem p^taljUc a niaayze kultúrát. A kultúra hiánya a. forrása őzöknek a borzai-