Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-10 [119]

/AZ OMGE közgyűlés©* Folytatás 8./ - Általános jólétet, kiegyensúlyozott él tstandardot az ered­ményez, ha magasabbak a mezőgazdasági árak, ha magasabbak a munkabérek. Ez jelenti az emberi jólétet, mert a gazdag országok sohasem az olcsó arszagok voltak. De nem szabad az Alföldön haragudni, ha a Dunántúl fáját drágit;pm és nem szabad a Dunántúlon rossznéven venni, ha az alföldi bur­onyáért jobb árakat akarok fizetni, mert ezekhez az intézkedésekhez ál­talános gazdasági érdekek fűződnek. - Ezekbe: a kérdésekbe kapcsolódik bele kivitelűn 1 " kérdése is. Épp a legutóbbi hetekben sikerült valamivel hamarabb az olaszokkal, v-ésőbb az osztrákokkal, németekkel és némely vonatkozásban a csehekkel is olyan kereskedelmi megállapodásokat kötnünk, • ". így ekéztünk fokozni azokat a mennyiségeket, amelyek kivitelre kerülhetnek egyrészt,'másrészt Vülöríböző refakeiak utján sikerült jobb árakat számunkra elérni. Azonban borzasztó nagy nehézségekkel állunk szemben, mert például Ausztriában a belső árak, az élőillatok ára napról-napra romlik, amellett az utóbbi hetekben nem tudtuk sem az osztrák, áem az olasz kontingenst hizott mar­hákban leszállítani, mert nem volt megfelelő áru a piacon, A magas takar­mányára' 1- következtében ugyanis a hizlalás nem rentábilis, azonban ezt sem lőhet egyoldalúan felfogni. Hizlalás szempontJálVÓl baj a magas takarmány­ár, t termelő szerpontjából azonban - magas árak a helyesek és nekem, mint földművelésügyi miniszternek meg kell állapitanom, hogy a takarmány ter­melője minden esetben gazda, azonban a felhasználója nem minden esetben az és ha a kettő között kall választanom, annak a csoportnak az érdekeit kép­viselem, amelyről tudomy hogy tagjai százszázalékig gazdák /éljenzés és taps/ és egy-egy nagyvállalkozó kedvéért nem fogok nekem javasólt intézke­déseket megtenni és a takarmányárak letörésére nem vállalkozom* /Helyeslés./ - A gyapjukérdés. , ugy amint az elnök ur ecsetelte, valóban . ugy áll . Tavaly hosszú tárgyalások után csak részleges eredményeket értünk el. Bizonyos árak r feötclezték magukat a világpici áron fölül a gyárak, azon­b; n mikor egy bessz állott be, akkor a vevők nom tartottál- be Ígéretüket megszűnt a magyar piacon a vásárlás, ahelyett, hogy a magyar gazdaközön­aég segítségére siettek volna. Jólesett nekem, amikor megnyílt a német ki­vitel lehetősége és sikerült a készleteket eladni, sajnos azonban ezek a készletek már nem mind a magyar gazdák kezén voltak, hanem más keze"- él­vezték ezeket az előnyökot./Ugy van, ugy van!/ Mi azonban nagyon jól tudjuk, hogy a portéka nemes valami és megrohanjuk a termelését, ha emelkedik a világpiaci ár és a kereslet, sőt hajlandók vagyunk túltermelésbe is lépni. Ami azonban viszont lerontja az árakat és . helyzet valójában az, hegy fix árkalkulációval igen keveset tudunk dolgozni. Én nagyon szeretnéta meg­teremteni gyapjúval azt a lehetőséget, hogy a gazda fix ár alapján kalkulál­hc sson. Ilyen irányban igyekeztem - gyárakkal a mult évben is vezetni a tárgyalást, bizonyos adatok azonban gyapjufeldolgozóIparunk helyi len f jlődését mutatják és nincs annyi gyapjuf< ldolgozó telepünk, amely a gyá­rak gyapjuszükséglotét ki tudná elégíteni. Iparún 1 " ugyanis nem a toelső­t • rm élesre, hanem a félgyártmányé 1- behozatalára rondozkedett be és • hely­z a, tényleg az, hogy legtöbb külkereskedelmi szerződésűn 1- ... fÓlgyapju­gyártmány, a fon_l és .. szalag behozatalán épül fel, ha tehát ezaknok a behoz-.-t. lát veszélyeztetjük, akkor ismét kereskedelmi szerződéseinkkel jutunk nehéz helyzetbe. Mégis minden áron ...rra fogok törekedni, hogy a gyepjuárak tekintetében biztosítékot tudjak nyújtani. Több hét óta folynak kereskedelmi miniszterrel együtt a tárgyalások az érdekeltségekkel, de bejelenthetem, hogy a legteljesebb eréllyel fogok a gazdaközönség érdekelnek védőimére kellni. Kirívó ugyanis, hogy ... gyapjufeldolgozó ipar e.eyro duzzadm a mezőgazdaságnak a gyapjutormelő ága pedig visszafelé fejlődik. /Ugy van!/ - A telepítés kérdésével /Hajijuk, halljuk!/ nem óhajtok bővebben foglalkozni, hiszen sem a kormányelnöknek, sem a minisztertanácsnak még nem referáltam rászeletoson kidolgozott terveimet, de győződjenek meg, hogy mindazokat a szempontokat, amelyek Somsslch elnök kifejtett, igyekszem szem előtt tartani és egyet kijelenthetek, hogy okultam az elmúlt földbirtok­reform tapasztalatain, /taps/ s nem fogok tönkretenni egzisztenciákat sem /Folyt »kÖv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom