Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1
1934-12-08 [119]
/A közjegyzők ünnepi közgyűlése* Folytatás 1./ vagyis az intézmény létesítésétől kezdve hatvan esztendőn át becsülettel és tiszteséggel állotta meg a helyéti - Én nem akarok most itt programmatikus nyilatkozatot tenni, - mondotta az Igazságügyminiszter, - csupán arra szorítkozom, hogy őszinte szívvel kívánjam az idők súlya alatt roskadozó közjegyzői karnak^ egyenes-djék fel, nézzen szembe az idők mostohaságával, hiszen ennek a fának a gyökerei az erkölcs, a becsület, a tudás talajából fakadnakl A Kúria elnöke, a főpolgármester, a jogikari dékán és mások üdvözlései. Hosszantartó lelkes taps és éljenzés kisérto Lázár Andor dr. igazságügyminiszter lelkesült szavait, majd ezután 0 s v a 1 d István a m.kir. Kurla elnöke mondott rövid üdvözlőbeszédet: - A magyar bíróságok őszinte érzelmeit fejezem ki - mondotta - amikor a közjegyzői kart mély tisztelettel, a legnagyobb rokonszenvvel üdvözlöm. A bíróságok hü munkatársukat látják a közjegyzői karban, amely szabatos munkájával megkönnyíti, a perek elintézését, sőt sokszor megelőzi a perek megindítását• A legfőbb fegyelmi bÍróságban'15 esztendeje van alkalmam közelről figyelni a magyar közjegyzők működését. E tapasztalataim alapján meg kell erősítenem azt, hogy a közjegyzők tevékenységéhez, hazafias érzületéhez, nagy jogtudásához és Igazságszeretetéhez a kétség legcsekélyebb árnyé'-a sem fér. A közjegyzők az ~lőkelő szegénység harcát vívják és eközben mindig méltóak maradtak a régi, történelmi "hiteles helyek" nemes tradícióihoz. Istwn áldását kérem, hogy a magyar nemzetre nézve nagyfontosságú Intézményt, azt a nagy erkölcsi erőt, amit ez az intézmény képvisel mentsük át az ország jövő boldogulása érdekében az elkövetkező lusztrumokra isi /Hosszas taps és éljenzés./ S i p ő c z Jenő dr. főpolgármester szólalt fel ezután: - A háború előtt a legnagyobb elismerés, amely civilizált államot érhetett, az volt, ha megállapították róla,hggy valóságos jogállam. Ez a fogalom ugyanis azt jelenti, hogy az állami rend és az egyéni szabadság valami csodálatos harmóniában egyesül a "jogállamban". Sajnos, ma ennek a jelenségnek világszerte a visszafejlődését kell tapasztalnunk. Tömegszcnvedélyek, vagy egyesek hat/.Imi önkénye borítják fel sokhelyütt a jogállamot. Nyomatékosan figyelmeztetek mindenkit: tartsunk távol magunktól minden olyan eszmét, ami a jóhirü magyar "jogállamot" veszélyeztetné, ragaszkodjunk minden körülmények közt az ezeréves magyar alkotmányhoz! Ennek a gondolatnak a jegyében üdvözlőm a királyi közjegyzői intézményt. Ez az Intézmény tagadhatatlanul Igen nagy népszerűségnek örvend, az egész magyar társadalom körében. Ennek nyitja: a magyar közjegyző magas etii-al és szellemi értékeibon lelhető fel. Üdvözlöm a közjegyzői kart, amely sohasem szűnt meg küzdeni az alkotmányos eszmékért, mert meg lehetünk győződve afelől, hogy a magyar feltámadást csakis ennek az eszmének a jegyében érhetjük el. /Taps és éljenzés./ K u n c z Ödön dr. tudományegyetemi jogikari dékán- üdvözlőbeszódében hangoztatta, hogy a társadalmi és a gazdasági élet legfontosabb bázisa: a bizalom. A közjegyzői intézményt is a bizalom tartotta fenn, ez tette naggyá, A közjegyző feladata: az igazság közhitelességü tanúsítása. Minden magyar jogász igaz szeretettel örvend ennek az egyesületnek a jubileumán, Pa p József dr, az Ügyvédi Kamara üdvözletét tolmácsolta; kijelentette, hogy a magyar ügyvédség szive egész melegével, bajtárslas ragaszkodással üdvözli a közjegyzői kart, annálinkább, mert az ügyvédség és a közjegyzőség voltaképpen ikertestvérek; mIndakét intézmény az igazságszolgáltatás fontos faVtora. A közjegyzői intézmény teljesen bevált ; a bíróság, az ügyvédség, a társadalom bizalommal viseltetik iránta, mert ezt kiérdemelt?. -Konkol y Elemér az Ügyvédszövetség nevében intézett üdvözlőszavakat a jubiláris közgyűléshez, a latoiner-szolidaritás nevében mint mondotta, A közjegyzők erkölcsi 1ntaktságán a válság non ejtett sebet s az erkölcs az a hld, amely a patinás multat a jobb és szebb magyar jövendővel összeköti!. /Folyt ,>öv,/