Magyar Országos Tudósító, 1934. november/3
1934-11-26 [118]
/Ravasz L-észló püspök előadása Debrecenben a régi és uj Mr.gyercrszágrél. Folytatás 2,/ - Ebből az következik - folytatta Ravasz püspök, hogy'a nemzetek is aszerint változtatják arcukat és változik meg egész eletük, amint sorsuk változik, amint a körülöttük álló dolgok velük szemben követelőén és kényszerítően fellépnek. Ha tehát a világháború megváltoztatta a sorsot, meg kell változniuk a nemzeteknek ls. Lehetetlen nem látni, hogy az uj korszakot a nemzetek arcának átformálódása jellemzi. Legkönnyebben még a brit birodalom ment át rajta, a dominlumokból társországok lettek és ezzel megváltozott egész gazdasági, politikai és társadalmi rendjük, megváltozott ez a rend Oroszországban és Németországban, egymással szembefeszülő sarklas végletek, amelyek éppen ellentétüknél fogva fŐjeilegzo tüssógeiket eszünkbe jutttatják. Igy alakítottak világháború utáni idő Olaszországot és a lágy, álmodozó, koldus, bohém Itáliából lett egy modern római birodalom, uj rendjével, nagyszerű uj becsvágyával és sugárzó akaratával, í szakamerika most küzködik holnapjával, egy lázbeteg gigász, amelynek ny'ígése áthallatszik az óceánon* . . A X QJL> h A háborusujtotta népek között egyetlenegy sincs, amelynek élete és sorsa annyira megváltozott volna, mint éppen a miénk. Gondoljunk azokra, akik elszakadtak tőlünk: jaj, drága piros vérünk, amely idegen homokba fullad, - gondoljunk arra, amit lerontottak és elpusztítottak: jaj, szemünkfénye, amelyet por takart be, - gondoljunk a'gyűlöletre, testünkhöz nyomódó pfcskacsőre és szivünket kereső gyilokra: jaj, halál, amely benéz az ablakunkon, -gondoljunk szegénységünkre, munkanélküli testvéreinkre, Ínségünkre és akkor a régi kuruc jajszó bugyog fel ajkunkon, mint a fekete vért "Jaj régi szép magyar nép, az ellenség téged miképp szaggat s tép" 0 ° - Nincs tehát nagyobb feladat, mi t az uj magyar sorshoz uj erők keresése. Ha meg nem találjuk, végünk van, az önfenntartás ténye és követelménye ösztönös paranccsal adja elénk: mentsük meg magunkat, a lelkünket! Hogyan lehet ezt megtenni: csak a régi alapokon, a folytonosság, a magyar mult , az életegység szemmeltartásával. Ml nem bábok vagyunk., amelyik pillangó akar •• lenni, mi egy villámsújtotta ás lecsonkozott cédrus vagyunk, amely azt akarja, hogy ágai újra klnőjjenek és újra bugyogjon belőle a győzelmes élet, mint egy halleluja. - De éppen sorsban, a létben, abban a tényben, ahol vagyunk és állunk, adva van az ut: ezt csak belső megújulással érjük el, ez pedig az uj lélek megragadása,, az uj lélektől való megteljesedés 0 Annak meglátása, hogy a magyar életet nem lehet foltozni és tatarozni, azt belülről kell ájjáter?mteni, hogy hiábavaló ábránd a kard, az arany, a tanács, - egy ut vrn, a lélek utja és egy erőnk van: az érték, Hakariás próféta a legmodernebb magyar próféta: "Nem erővel és nem hatalommal, hanem az Én lelkem által" . A magyerspg nem mennyiségi jelszó; csak minőségi jelszó lehet, értékfogalom és ez c nagy látás, a nagy Ígéret. • - Tudom, vallom, hógy a magyarság faj is, ezeréves fajtám igazságát és erejét látom ezzel; a magyarság vér is: én érzem azt, hogy Pusztaszertől csorog és lüktet a magyar szivben ez a szakadatlanul fogyó drága^elem, a magyar vér; tudom, hogy a magyarság föld is, amely kenyeret ad, bölcsőfát termel ás ölébe vesz utunk végekor; tudom, hogy «u magyarság történelem is, nyelv, alkotmány, művelődés, - de azt is tudo^ hirdetem 3 ás vallom: mindezekben, ami legfontosabb, döntő, az kell hogy legyen, hogy a magyarság értékjelző, magyarnak lenni/ez nemcsak azt jelenti, hegy a magyarság létezik, hanem azt is, hogy a magyarság egy különbségi és magassági fogalom. - El tudom hordozni, hogy az én népem a legszomorúbb néo legyen, ha tudom, hogy a legigazabb nép, vállalom a sorsot, hogy a legszeren esetlenebb legyen, ha továbbra-is ós mindig a, legbecsületesebb, vállalom, hogy a legszegényebb legyen, ha egyszersmind CL leglelklbb nóp« n /Folyt,köv»/
