Magyar Országos Tudósító, 1934. november/3

1934-11-27 [118]

TANÁROK MOZGALMA A POLGÁRSÁGNAK A LEGIVEDELEMRE VALÓ MEGSZERVEZÉSE ERDEKÉBEN; A Budapesti Tanári Kör fformészettudoraányi szakosztálya keddon délután ülést tartott, amolynok tárgya Méhes Gyulz dr. ogyotomi magántanárnak a szakosztály olnökénok "A gázháboru és az iskola" cimü előadása volt

0 Az előadó kifojtotto, hogy a jövő háborújában milyon nagy szeropo lesz a repülő táraad ás oknak, nsgyon kivánatos tohát, hogy a magyar társadalom megkezdje saorvozkodését a légi támadások ollón. Miként Európában és általában a mübolt világban mindontitt, ugy nálunk is roá koll Dszmóltotni a polgári lakosságot, a légi táradások elleni védokezés szükségosségére, A társadalomba az iskolán , vagyis a tanuló Iffljuságon -t lehot bolevinni azokat a gyakorlati ismoi ótokat, amolyok légi támadás osotén a polgárság éloténok ós vagyonának ruogmontését lohotové teszik. Ezért Méhes dr. azt java solta, hogy a szakosztály forduljon a kultuszminis ^torhoz és kórjo, hogy rondoljo el a légi védolmi tudnivalóknak az iskolákba való tanitását, Méhjs Gyula dr. tanulslgos olöadásához és nagy holyesléssol fogadott iáditványához a teondégként jolonlévo Potróczy István nyugalmazott ozrodos, a légi^védolmi szervezkedés lelkos harcosa szólt hozzá, Ö is azt fejtegette, hogy nagyon kivánatos, hogy nálunk is moginduljon az a mozgalom, amelynok a jövő nemzedék megóvására hivatott iskolákból és az anyáktól koll kiindulnia, A meggyőző orojü felszólalás után a szakosztály elfogadta Méhes Gyula dr. és Potróczy József inditványát s bizottságot küldött ki a kultuszibinisztorhoz feltérjosztondő momorr.ndum mogszorkoaztéséro

a /MOT/Bo ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció «*.»AZ ISKOLÁSGYERMEKEK ORVOSI VIZSGÁLATÁNAK ER SDMÉNYEI. Az Országos Közogészségugyi Egyosülotbon S. Jankovich Adél dr. tanársegéd számolt bo a Darányi Gyula profosszor vozotésévtl az 5gyotor.ii Közogészségtrni Intézőt által vtgzott tanulóvizsgálatok eredményeiről. Isnortatto, hogy az iskolás gyermekek között nagyszámban vannak olyanok, akik részint nom tudnak botogcégükrol^ tehát kozelésbon nom részesülnok, másrészt pedig ha betegségek fertőző természetű, fortőzhetlk társaikat. Ez a körülmény vozotott rá az iekolásgyomokok gondozásának szükségosségéro. A h ború utáni evőkben Budapest megalkotta az iskolai fogászatot és az iskolaorvosi intézményt 9 Sajnos ez csak a fögerárosra vonatkozik, a környék tanuló ifjúsága alig áll orvosi fölügyelőt alatt, A Közegészségtani Intézőt vozetésévol összesen 4127 tanulót vizsgálták mog, tisztázni akarva a kérdést, hogy a szülök anyagi helyzete bofolyásolja-o a gyornekek fejlődését, vagy ogészségi állapot át „ E célból a családokat fölosztották jó anyagi viszonyok közt lévő, közepes anyagi helyzetű és munkanélküliok vagy nagyon rossz anyagi körülmények közt lévő csoportokra, A különbség oly nagy volt, hogy 11 centiméter magasság és 11 kilogramm suly átlag eltérés is előfordult,ugyanolyan korú gyermekek közt„ A tüdő légtartalma és a kéz izomorojo szintén oltérést mutattak az ogyos csoportok közt, A különbségűk nom tűnnek ol a fejlődés folyamán, hanem mogmaadnak a későbbi evőkben is, A betegsége

1-- egyresze összefüggésbe nozható a szociális viszonyokkal, A megvizsgált tanulók lo szá zaléka^ vrlt botfa, 33 százalékú semmiféle orvosi gondozás alatt nem állt, 52 százaléka :z OTI-hoz tartozott vagy más biztosító kor&tébo, 8 százalékát a szegényalap orvosai kezelik s csak 4.4 százaléknak volt háziorvosa. A tisztaság a szegínyobb néposztályokban 27 százaléknál nem volt kielégítő, tetves vagy férges 11„7 százaléka volt. Érdekes, hogy a rosszullátó tanulók 34-7o százaléka nem tudott eme fogyatékosságáról. A jobbtnódu családok gyermek-ine^látásélesség -csökkenése 3-4 olyan gyakori volt, mint szegényebb családok gyermekeinél. Vársz gény 56 százalék volt, rosszfogu pedig 66 szizrléko A jobbmódu csuládo

1- gyermekei sokkal inkább nervozusak és p^zichopáu'ilus viselkedésüok, mint a szegényebb családok gyormikei. A tanulói- 12 százaléka nem reggelizik tajesótolt, hanem sommit, vagy üres kenyeret, hagymátvuzy gyümölcsöt eszik. Hétszázaléka nem eszik egyáltalán meleg ételt, 42 százaléka soha, v^gy legfeljebb vasárnap eszik csak hust, viszont saeezos itali szokványosán fogyaszt-a tanulók 58.7 százaléka. Az adatok azt bizonyítják, hogy ki kell építeni országosan az Iskolaorvosi intézményt, AVi mert az Bgószsógos nevelésre és k betegségek megelőzésére nagyobb szüfc-f '

r seg van., mint sok tantárgynak tanítására. /MOT/B • \hA/