Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-13 [117]
---ZU MATUSKA.,.../ 9. folytatás,,/ Az ozutón következő pár peróro - valószínűleg rendkívüli idegmográzkodtatástoi - nem emlékszik, Akkor eszmélt fel újra, amikor Iont a mélyben valaki villanylámpájával rávilágított és amikor 6t uniformisban meglátta, az illető ozt kiabálta, valószinülog abban a hitbon, hogy sogitsógro szorul: "Vasutas? Non sogiteni kell rajta, hanem agyonütnif" Ekkor egy másik hang felolt: "Ncm-koll bántani ártatlan embert, hiszen nem lehet tudni, ki volt a tettes. 1 ' Röviddel wZután az az illető, aki először kiabált rá, hozzá lépett, és elkalauzolta a torbágyi állomás irányába. m Az illetőnek még mindig közében volt a zs^blámpása., ezt átadta nekem azzal, hogy igy jobban tud engem támogatni. Közben azonban, hogy - hogynem, nyomtalanul eltűnt mellőlem, En egyedül montem be aztán az állomásra és jelentkeztem az állomásfőnöknél. Körülbelül 2o percem telt el azonban, megérkezett a vádlott, akiről akkor még nem tudtam, hogyan hivják, de az volt az érzésem, hogy azonos a zscblámpás omborrel, - Hát előzőleg nem figyelte mog az-önj* támad 0 egyén arcát? - kérdezte meg közbevetőleg az elnök, - Nem, mert ez nem is jutott eszembe'és a zseblámpája fényével inkább az utat világítottuk riog előtt nk, válaszolja a tanu aztán igy folytatja:' - A vádlott az irodában vizet kért ós megmosakodott, En a még mindig nálam lévő zseblámpát vissza akartam adni neki, Ő azonban nem fogadta el, mondván, hogy az nem az ő tulajdona ős azt én nem toló kaptam* El kell még itt mondanom: nagyon feltűnt és gyanús volt ttokegi, hogy amikor Matuska'zsjbtükrébcn nézegette megkarcolt arcát és zsebkendővel törölgotte, tulajdonképpen nem is odafigyelt, hanem láthatólag nagyoh élesen figyelte azt a telefonbeszélgetést, amelyet az állomás folytatott. *'/&&/"," • áVas elnök ezután megkérdezte a taautél, hogy Hatuaka ' egyedül völt-e, mire Nyiri azt v&laozcfttffctj hogy egy fiatalember társasig ban j§tt be az irodába. - Könnyen meg lehet állapítani kivel voltam - jegyzi meg Matuska, mert ennek is rajta kell lenni azon a fényképen, amit a Pesti Hirlap készített. • - Majd megállapítjuk - legyint az elnök. - Méltóságos elnök yaty az mindenkinek érdeke.^, hogy a dolog tisztázódjék - veti közbe Matuska, de az elnök erélyesen leinti: - Ne szónokoljon! Ez csak a maga érdekel Ami munka itt folyik az csak a maga érdekében folyik, senki másért. Micsoda hang ez már megint. Jegyezze meg magának,'hogy ha meg egyszer ilyen komázó hangon be szél,meglátja mi következik. - Méltóságos elnök ur - hajbókol Matuska - én a tisztelet hangján... - Megáll az ember esze - méltatlankodik még tovább az elnök ós leülteti Matuskát. Ezután felolvassák azt a jegyzőkönyvi vallomást, amely a tanu első kihallgatásáról készült és azt a levelet, amelyet a szerencsétlenség után áz Est-nek irt a tanu, aki áz Estisben ifiogjelcnt fényképről ismerte fel Matuskát. Azt is elmondta a továbbiak során a tanu, akit az elnök még pótlólag egy pór körülményre kikérdezett, hogy idegesen viselkedett Matuska. A tárgyalást holnap röggel 9 órakor folytat jók. /MOT/Sy,
