Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-12 [117]
POLITIKA /Pártértekezlet/ n-.pircnclrohoz tálát . 1 gfrntosabb fclt.datnv.lc t rtj /Ugy van! Ugy v..n!/. "jj:- zort Vigyünk Itt, - mondotta _ hogy u f öldbirtokpol it Ite torán létezi .'11 potomhoz r . g.szkodjunk,hanem hogy -z evolúció j egyében megtegyük :zt, fú lelki isme rőtünk szerint -z ország érdekében kívánatos. /N gy éljenzés. / Mindannyian egyetértünk bb ab, hogy ti.-lop it önünk k 11 /Ugy van, ugy v-n!/ s hogy állandó irányú földbirtokpolitikai programmal kall dolgoznunk,* A kcrra'n-TZ-t .;• f ölcbirt okpolit ikal célkitűzéseinek lényege . z,liogy t na• -arckn k no k; 11 jen ..z ország földjéről kivándorolni; ell-.nkozÖiogl minél több r :: T--r tárjon vissza a hu.záb... és találjon otthont .. nagy...r földön," /líagy t.ps,/ Fogl..lk-?zott P-.nnonh. Imán . minisztort,nács az ország köz* gészségügyi rondszorév 1, ..z agyi:-: ok iv.l és . zok ollón v„ló küzd ílora-v l.Rámut, tott - miniszterelnök - z egykekórdés gsszetott voltára-amelynek :-. goldésában sok tényezőnek, gazdasági, pénzügyi, nvv lésügyi,erkölcsi,adó-8 Jogpolitikai tényezőknek van seoropük.A kormány megáll pitottc o kordás kezelésének alapelveit, programmj át és annak központ i intézésévol Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt bizt. meg. /H;lycslés./ Foglalkozott a kormány Pannonba Imán . z általa .követett" általános kormányz -ti politika; fpbb fel. d..t..lval, különösen bel- és- külpolitlke.i vcn-.'.-k-záaokbv.n 'o clsőizb.n tárgyalta meg választójogi reform kérdését. "E bolyon is hangsúlyozom-mondotta a miniszterelnök -, hogy a v.'l: sztőjeg '-érdesében t h,.l.dó konzervativizmus elvi ol pján állok ós nem vagyok hajlandó somnifélo . söfcét.kougrest csinálni» /líagy éljenzés,/ Ír it LZOnb. n bonni akarok, • zt őszintén és igazán akarom tenni*" Rámutatott a miniszterelnök azután arra, hogy a választójogi kérdésben -ddlg kivétel nélkül csak a nem illetékes tényezők nyilatkoztak, az tilt té"-os tényezők pedig hallgattak. Az illetékes tényezők is meg fognak szelelni áV-or, amikor , nnak szükségét látja-; és táj kójtotnl fogdák -ind r p irtot, mind podig az ország közvéleményét ÚZ általuk kidolgozott tervezetről és mindazokról a kérdésekről, amelyeket a kormány a választójog ügyével kapo&Olatban f cntosn..k és elintézondőne 1 '- tart. gzután a miniszterelnök a bakonyi minisztertanács által végzet munkát ismertette: az erdőtörvényt és ezzel kapcsolatban az Alföld fásitásána 1- kardoséban elfoglalt álláspontot, a gazdasági cselédek költözködéséről óc felmondási jcgárcl szóló törvény, iíletőleg kormányrendelet, a szőlő-is borgszdasági törvény alapelveit. Ezekkel kapcsolatban rámutatott i r a, hogy ; . bakonyi inlsz te r tanácson tárgyalta a kormány a magyar külkorcskecelom összes idősacrü kérdéseit, a hitolügyi és hitelszervezőt kérdésekot, a szövetkezeti kérdést, gazda- raagánogyezések kérdését, az energiagazdálkodás, a népoktatás, sportpolitika és nemzőt nove lésügy reformjának nagy kérdéseit, a felekezeti és községi tanítók, i 11. tményfolyósit:'sántít ügyét. Mindezekéi u kérdésokot a bakonyi minisztertanács során alapelveikben és a kormányzati program szempontjából tiszt ásták. "A pannonhalmi és b k nyi minisztertanács eredményeként megállapítom - folytatta'a miniszterelnök -ihogy a kormány mindazokat az előmunkálatokat elvégezte, amelyek a tiszta magyar világnézeten alapuló egységes és egészséges nemzotvozotbs és nemzetnevelés torén szükségesek, mind politikai, mind világnézeti, mind közgazdasági, mind kulturális szempontból."/ tljenzés./ — Vezet S irányeszmém és jelszavam az, hogy az érintett rc#ormgcndol: to v , a rof ormpolit ika jegyébon olyan egyságos -kormányzati politikai világnézet érvényesüljön a magyar közéletben, amely biztosítja Magyarországon ez evolúciós, alkotmányos, parlamentáris kormányzás lehetőségét* /Ugy va JA~ miniszterelnök itt ismét hangsúlyozta, hogy az alkotmányos, evolúciós, parlamentáris kormányzat lehetőségét a feladat;., és hivatása magaslatán álló és f ^lelősségérzőt tői áthatott nagy párt sokkal inkább tudja biztosi- * f t-.ni, mint : kis pártok összevisszasága, vagy pedig egy- tétovázó 'xaliclós politika, cm-::ly,mint a külföldi példák mutatják, végeredményben a parlamentarizmus csődjéhez és a dikteturálioz vezeti a nemzeteket ./Ugy van!/ Ki ellenben szilárdan és tántoríthatatlanul akarunk megmaradni az ezeréves alkotmányosság utján s ezért van szükség arra, hogy a kormányzat mögött világnézetileg egy bázison álló szilárd,kompakt, politikailag egy hitvallást valló és az alkotmányos kományzbé feladataival tisztában lévő és azokat elvégezni :krró és tudó nagy párt áll .ion. /L.el'-eo ellenzés és taos.7 /Polvt.köv,/
