Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-19 [117]
—ZU MATUSKA.,./lo. folytatás,/ - Az emberi értelom - folytatta bevezető fejtegetéseit Lévai dr. védő - elveti a cselekvés magvát: az akaratot. De az ember nem akarhat akármit, ok nélkül, vagy a meglévő, illetve fellépő okok ellenére senki sem cselekedhetik. Ezenfölül: nomosak az ok, do a cél is '.lényeges. Ato ember, mig eszénél van, soha sem cselekszik cél nélkül. Az embori lolkiólet alapvető funkciója: a rendezett, szabályos akarati tovékonység. A büntető jog még sokkal több kívánalmai állit fol az emberi tettok mogitéléso tokintotébon. Mogkivánja azt, hogy a tottos egyéniségét,, jellemét, a tett olkövetésénok lélektani okait, a motivumokat tegyük mérlegre. A büntető jog abból indu} ki, hogy a cselekményt a tettes mindenkor valamilyoh kifejezett cél oléréso végott követi ol s ha ezt a célt nom észleli, vagy ha a cselekvő szabad akaratolhatározó képességét kizártnak látja, - ozokbon az esetekben előlép a'jogilag boszárnithatitlanság osoto. A büntotés tárgya" c sakis az ogyén, illotvo cselekményo lőhet,. A legnagyobb filozofiusok, mint például Sponcor , Wundt, és mások a motivum, az ombori érzelem és vágy kérdéséinek elbírálásánál hasonló elveket vallanak. A büntetőjog bölcselői, mint például Burdnis, Bockor/ Puld ugyancsak ozokot az olvoket vallják, még szigorúbb körülhatároltáággal, - Sok esetben tapasztalható, hogy a büntotő jogi cselekmények okai a szollomvilág körébo tartoznak, fizikailag nom foghat ü k * meg. Viszont az olyan cselekodotoknól, melyeknek okát pontosan nem ismerjük, az akarat hatásának igen kevés részo lohot. - Másrészről áll az a tétel, hogy minden jogrend alapja a tettos toljoaéirfcékü fololősségo; a bűnösség fogalmát ogyodül az akarat szabadságától lohot függővé tonni, - A döntő kérdés az: szabad akarattal rohdolkoző, normális ogyőn-e az az ombor, aki vádlottként előttünk áll, vagy pedig beszámíthatatlan?! Mielőtt erre a kérdésre a választ megadnám, beha- ' tóbban koll foglalkoznunk az elbírálás mai rondszorénok problémájával. Hosszabb fojtogotés Után Lévai dr. védő igy folytatta nagyszabású bőszedét : - Én, mint védőügyvéd szabad és független vagyok, nokom' a közhangulat és a hatalom nem diktálhat, senkinek som vagyok aláron* dolvo, még védencem szenvedélyének, vagy szomélyének som. ^lyoh felfogásból kiindulva s az egész főtárgyaié anyagának ismoretébon teljes * meggyőződésso1 állitom, hogy Matuska Szilvosztor osotébon a lognagyobbfoku beszarnithatatlans% esetét látom fennforogni! /KY/. - Mindv^nok előtt kutatnunk koll azokat az okokat, amelyek szörnyű totténok kitorvoléséhoz ós végrehajtásához vezettek. Mi célja lőhetett, milyon érdekek vozothotték? Arra a mogállapitásra koll jutnunk, hogy sommi haszonvágy nom vozotto, napokon keresztül étlen.-snon jan járkált búvóhelyein, ugyanakkor családja körébon, nyugodt atmoszférában tölthette volna idejét, mort hiszen feleségét ós családját nagyin szorotto. - Ujbol és ujböl elénk bukkan a kérdés: miért tette, mi volt a célja? A törvényszéki orvosszakórtő urak azt állítják, hogy magatar* tásában'és tényoibon olyan foltovésok nyernek igazolást, hogy kommunista volt. Azt kérdem: a főtárgyalás során felmerült-o csak ogyotlon pozitiv bizonyító adat is arra,hogy kommunista szorovozot'tagja volt, vagy akár kommunista érzelmű lot.t volna. Arra sincsen adat, hogy forradalmi "kilongésoktoen vett volna részt, pedig ilyen hosszú nyomozati idő alatt, ilyen minden részletre kitorjodő főtárgyalás során az orro vonatkozó bizonyítékok feltétlonül olökorültok volna akár Boriin, akár Bécs, akár a magyar hatesdgok sogitsógével. A rendőrség politikai osztálya kihúzott minden fiókot, átkutatott minden zugot, do nem bukkant semmiféle ilyen adatra, ollenkozőlog a tanuk azt bizonyították, hogy semmiféle kommunista 3zerovozot szolgalatában non állót, semmiféle kommunista kapcsolata nem volt. Ezek alapján csak az állapitható meg,hogy szörnyű tettét som anyagi, sem vérdijas okokra nom lohot visszavozotni. Felmerül az a kérdés is: lehet-e kommunista ez a fanatikusan vallásos oraber? Schwoinitzor rendőrtanácso3 nom erről vallott,'do Rohrböck dr. is azb igazolta, hogy a keresztény kaszinó tagja volt. A védőbeszéd egész ideje alatt Matuska állandóan fényesre kofélt cipője orrát nézi, hol egyik, hol a másik lábát emelgoti, táyog és általában ugy viselkedő/^ mintha a legkevésbé őt érdokolni mindaz,ami a védői emelVcjiyröl elhangzik.