Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-17 [117]

—-ZU MATUSKA. . ,/3. folytatás./ ' - Ez volt az a főpincér - jelenti ki Acsay tanu. - Amig nom ismertük egymás nevét, addig bizonyos jellegzetes neveket ad­tunk egymásnak a könnyebb megkülönböztetés kedvéért... A védő kérdésére a tanu még hozzáteszi: - Azon a csekély reszketésen kívül, amit akkor észlel­tem Matuskán, amikor félig átkarolva a vasúti vendéglőig kisértem, egyéb nyugtalanságot nem észleltem rajta;'Most már tudom, hogy ezt a reszketést is nyilván imitálnia kellett... Az arca kormos volt, mog volt karmolva, de a ruhája nem volt sáros, legfeljebb piszkos. - Matuska! - szélitja az elnök a vádlottat, - maga azt mondta, hogy akkor mindjárt rosszul lett, amikor megtudta, hogy teher­vonat helyett gyorsvonat esett a robbantás áldozatául. Most kidettült, hogy ez nem áll! - Én , kérem először akkor lettem rosszul, amikor meg­tudtam, hogy gyorsvonat járt szerencsétlenül, másodszor pedig akkor, '•' amikor valaki az egyik battériát megtalálta. Felkavarodott a gyomorrom... Ezért itattak velem rumot... Acsay Istvcm tanút megeskették vallomására. /KY/ Horvát Ernő államrendőrségi detektív, aki Hegyeshalom ha­tárállomáson teljesít szolgálatot elmondotta, hogy a világháború Ifle- ' jében Szabadkán, a 6-os honvédeknél találkozott Matuslfa, Szilvesz térrel, akivel alig néhányszor beszélt. A háború után egészen 1929-ig nem ta­lálkoztak, ogy alkalommal azonban a határon útlevél gizsgálat alkal­mával beszélgettek. Ettől kezdve többször látta Matuskét, mikor Bécs­ből Budapestre vagy vissza utazott. Legutoljára a merénylet előtt né­hány nappal beszélt vele, A merénylet után a kollega^ mondták, hogy Matuska kereste őt, elmondta, hogy a merénylet színhelyén maradt a pénztárcája és kölcsönt akart kérni. Egy számolócécjnlán levelet is ha­gyott hátra Matuska és a levélben azt kérte, hogy váltsa'ki a vendég­lő főpincérénél hagyott óráját, malyre hat pengőt kapott. Ezt az órát ki is váltotta, de Matuska nem jelentkezett érte 0 A detektiv fel is mutatta az Órát, egy kis ni&el karórát. Az elnök megkérdezte Matus­kátói, hogy a tanu által felmutatott óra volt-e nála a merénylet al­kalmával. Matuska hosszasan nézegette az órtvt, a füléhez emelte, rá­zogatta s amikor észrevette, hogy nom jár, megcsóválta a fejét, - Igen, az az óra volt nálam, - mondta Matnska. Az elnök megkérdezte még a vádlottal, hogy mivel vilá-..­gitotta meg a számlapot s a kérdésre Matuska kijelentette, hogy sem­mivel, nem is tufita hány óra, - De itt van-egy villamos zseblámpa. Nem ezzel világí­tott? - Kérdezte az elnök. - Nekem nom volt zseblámpám, * felelte a vádlott, - Nagyon gyanús, hogy tagadja, - En kérem minden bevallók, ami volt és semmit sem ami nem volt, - mondta Matuska, A detektivet megeskették vallomására, majd dr. Kocsis Árpád nyíregyházi detektiv, aki a merénylet Idejében a-budapesti főka­pitányságon teljesített szolgálatot tett tanúvallomást. Elmondotta, hogy ot is kivezényelték a katasztrófához és már az éjszakai órákban többen felhívták a figyelmét egy gyanúsan viselkedő férfire: Matuská­ra, - Természetesen,nemcsak Matuskát gyanúsították,'- mondta a detektiv - sok más személyt is egyesek gyanúsnak tartottak, /Folyt, köv./p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom