Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-15 [117]

ZU MATUSKA,../12. folytatás./ - Közben a feljelentések légiója érkezett a rendőrségre; mintegy kétezer feljelentés. Természetesen mindegjiket lelkiismeretesen végig kellett nyomozni, de mégis nagy általánosságban három irányban nyomoztunk. Az első volt a helyszínen talált levél, amelyről kezdet­ben olyan gyanú merült felj hogy azt Leipnik Márton, egy külföldön tartózkodó kommunista irta, A nyomozás másik iránya Hab 11 Júlia, egy elmebeteg nő vallomása alapján ágazott el, mig egy harmadik nyomra a rendőrséget egy fiatalembernek a keze vezette, amely barnás szinü volt és amelyről az'volt a feltevés, hogy azt az ekrazittal való fog­lalatoskodás okozta. Mindezek a nyomok nem vezettek eredményre és amikor másodízben is a bécsi rendőrséghez fordultunk, hogy Matuskáról felvilágosítást adjon, a válasz azonos volt az első válasszal, Meg­kerestük a berlini rendőrigazgatóságot is a jüterbogi merénylet körül­ményeinek közlése végett. Ez sem vezetett azonban semmiféle eredmény­re. Ez alatt azonban tovább dolgoztak embereink és olyan adatok birto­kába jutottunk, hogy ajánlatos volt valakinek Bécsbe utazni, Hein P&tev kapta aztán azt a megbizást, hogy Bécsbe menjen és c . e jelen legyen Matuska kihallgatásánál, Ez meg is történt, aztán Bécs­ből Berlinbe utazott Hein Péter és onnan jelentette, hogy várakozás ellenére Matuska vallomása alapján a feltevések összeomlottak c Tiz nap múlva aztán én kaptam engedélyt, hogy Bécsbe utazzam. Magérkezvén Bécsbe, a rendőrlgazga tő súgnál kieszközöltem, hogy Matuskát újból kihallgassák, Dr. Böhm mog. A' adóato*".é»»<pveág már jó előre megjelentem a rendőrségen, természetosen civilben és'a folyosón várakoztam. Egyszer csak feltűnt Matuska a'folyosó végén, Gyrrs léptekkel jött, aztán idegesen sétálgatott dr, Bőhm Szobájának ajtaja előtt fel és alá, egyik cigarettát szívta a másik után. En titokban figyeltem és'ő-nem'tudta, hogy én ki vagyok. Egyszer csak gyorsan beszaladt a W,C,-be, Én utána. Ekkor láttam, hogy Matuska rosszul lett, az idegesség ugylátszik nagymértékben megrohanta a gyom­rát. Pár pillanat múlva bemcnteT^ldr. Bőhm szobájába és proponáltam neki, hogy ha Matuska jelentkezni fog, fal ke11 hivni, hogy mondja el mit ..csinált, mivel foglalkozott azóta, hogy Jugoszláviából kijött. Megállapodtunk dr. Bőhmmol, hogy egyáltalában nem nézünk Ma tuskára, hagyjuk őt beszélni mindaddig, amig csak ki nem fogy a témájából, Eényleg igy is történt, Matuska kezdetben indignálódva panaszkodott, hogy miért zaklatj&k őt folyton, mikor pedig neki annyi más dolga van, aztán dr. Bőhm felhívására bsszélni kezdett. Jóidéig beszélt, mi lát­szólag egyáltalában nem törődtünk vele, de titokban megfigyeltük: meny­nyire izgatja őt, hogy állandóan kell beszélnie és nem tudja megálla­pítani, hogy ez az előadása milyen benyomást tett reánk. Egyszer csak hirtelen befejezte előadását. Én - mondotta tovább vallomásában Schwei­nitzer dr, - német nyelven természetesen hirtelen rászóltam: " Magának volt már más foglalkozása is,"- mire ő ezt válaszolta: "Igen, egy kő­bányám." "És hogyen termelik ki ott a követ?" - kérdeztem én folyta­tólag; mire ő igy válaszolt: "Robbantással, ekrazittal". - En erre erélyesen rászóltam, hogy az ekrazit nem alkal­mas arra, majd szinte rácsaptam ezzel a kijelentéssel:"Magának Bia­torbágyhoz kellett az ekrazit!" Matuska erre valósággal idegsekkot kapott, láthatólag roppant nagy hatással volt rá az amit mondtam és később is megállapíthatóság: nyolcnapig volt ilyen állapotban. Még a nevét sem tudta aláírni rendesen. Márton elnök itt félbeszakítja a tanút és megjegyzi, hogy csodálatosképpen ez nem látszik mégsem meg Matuska Írásán, mert pi­szén a bécsi kihallgatásairól szóló jegyzőkönyveken az aláitása ogy teljesen nyugodt ember benyomását kelti, Schweinitzer rendőrtanácsos fenntartja vallomását, hogy Matuskára valóban remdkivüli mértékben ha­tott ez a kihallgatás és hogy idegeit mennyire igénybe vette, azt ta­p asztaltak őrei is, akik éjszakánként céllá jóiban megfigyelték,, egyéb­ként is, ha Matuskán nem tapasztalták volna ezt a teljas összeomlást, - ami a gyanú súlyát és alaposságát bizonyította,- a bécsi rendőrség nem tartoztatta volna őt le meg az nap.A továbbiakban elmondotta a rendőrtanácsos, hogy másnap Matuska felesége önként megjelent a bécsi rendőrségen es mivel nekik akkor már gyanújuk volt, hogy a külföldi merényleteknek is Matuska a tettese, megkérdezték Matuskánét, hogy az utóbbi időben férje milyen időközökben volt távol tőle. * /Folyt. kőv./Ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom