Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-14 [117]
ZU MATUSKA . ., /12. folyta t ás. / - Emlékszem - ftclonti ki vallomás ában Oláh. József - hogy Matuska éppen azt mesélte többeknek, miképpen zuhant ki a vagon ablakán. Valaki megkérdezte tele, mily n érzés lehet ilyen magasról lezuhanni. Mazuska erre igy felelt: "°lyasfélo érzés, min.; amikor•valaki a hullámvasúton utazik. Az embernek "csiklandoz" a hóna alatt..." Én Ma tuskát egyébként az újságokban közölt fényképéről azonnal felismertem. /KY/. Szabó Mihály nyugalmazott fókalauz, Szálai Mihály váltókezelő és Kovács Vend.>l üzemi altiszt tettek ezután tanúvallomást, elmondották, hogy a katasztrófa éjszakáján milyen megbízásokat kaptak főnökeiktől. Bocsor Kálmán tanúvallomásának felolvasása után Weiberth János torbágyi kereskedő, a torbágyi tűzoltóság parancsnoka tett tanúvallomást, Elm ndotta, hogy éjszaka ébren volt, amikor a katasztrófa történt, a kétszáz lépésnyire lék5 lakóházától a szorencsétl nsé szinhelyér szaladt, majd amikor látta, hogy mi törté it, riadót fúvatott és félreveretto a harangot, A tűzoltókkal a meróny-_ let szinhelyére ment s amikor megérkezett, már 5-6 ember volt ott. Látta, hogy egy ember bújik ki az egyik kocsi alól ós ezt az idegen embert igazoltatta. Később megtudta, hogy a kocsi alatt bujkáló ember Matuska Szilveszter volt. Az elnök megkérdezte Matuskát, hogy mit szel a tanú vallomásához, mire a vádlott igy felelt: - Egy kukk sem igaz ebből., A hallgatóközönség hangosan felnevetett s 'az .Inök erélye sen figyelmeztette a közönséget: - Ki fogom ürittstni a termet^ - mondta az elnök. Ez a holy nem kabaré, itt komoly birosági tárg alás folyik. Ha a legkisebb moccanást hallom, eltávolíttatom a közönséget; A bir°sági tárgyal 0 teremben iigy kell viselkedni, mint a tomplomban, A tová.bbiak során Yi/eibcrth János még elmondotta, ogy Ma:uska az igazoltatás ut^n sogitett a holttestokot kiszedni a romok albl, 'Megkérdezte Mattiakétól, hogy miként n. békült* mog és a' vádlott e mondta, hogy csodával hatá.ros az ő megmenekülése, -'Mondtam is neki - folytatta a tanú - hogy menjen el a templomba us adjon hálát az 1 stennekI Az elnök ismét megkérdezte Matuskát, hogy igaz-o a tanú vallomása, mire a vádlott igy. szolt: - Nem felel mog a valóságnak, /B/, Ismertetik rendőrségi vallomása: is Weiberth tanúnak, aki itt csak azzal az olt réssel momdotta el Matuská.val történt találkozását, hogy az "ism-rotlen ember" akkor németül'beszélt bele és azt állította,'hogy Leitmeritzbo szándókozott utazni, Feltűnőt nem vett észre rajta 'legfel jobb ann--it, hogy a kabátja elol fol volt hajtva és még éppen ő adott papirost és ceruzáit az orvosnak: a"sebesültok öszszeirása végett*. A tanút megeskették vallom-'s ára. 'Wappol Antal biatorbágyi MÁV segéd Iszt'elmondotta, hogy elsőnek Wladár magyaróvári gazdasági akad.nial tanárt látta futni a wzuhant vonat felől, aki'közben folyton ezt kiabálta: "Ez a bolond vonat, ez'a bolond vonat!..," Matuskát a törmelék'főié hajolva pillantotta meg. - Amikor ez az ember azt á.llitotca, hogy ő is a lezuhant III;'osztályú kocsiból esett ki, megjegyeztem, hogy ez szinte hfch.tétlen. . .Találtam- a sinck mentén két zseblámpa elemet s'a.csendőr újságolta, hogy azt a bizonyos "levolet' ! is megtalálták. En egyébkent nagyon meg voltam ijedv~, ugy, hogy a doktor még injekciót is akart nekem adni. Ezzel szemben Matuska abszolút nyugodtnak látszott. Eredménytelen szembcsités után a tanút megeskett-k vallomására és üzuíán felolvasták Mitrovácz Edéné vaaati takaritonő rendőrségi vallomását, aki kijelentette,. hogy Matus kát a. felrobbantott vonaton n-m látta az utasak között, . ' Bzutt n Márton dr. elnök a tárg alás folytatását" * este tiz órakor - csütiJbtök rcgfevl 9 órára halasztotta el, /MOT/Ky,
