Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-05 [116]

ZU MATUSKA / 8.folytatás,/ Hosszabb szünot után az elnök utasítására a fegyőrök be­vezettek a megláncolt Matuskát a tárgyalóterembe, majd levették kezéről és lábáról d bilincsot. Az elnök folytatta Matuska kihallgatását, Mntus­ka elmondta, hogy került pályázat utján ogy tanitói állásba és hogy kö­rülbelül két évig taniddbtá a harmadik ós nogyedik osztályt, fiukat és j'á nyokat vegyesen. ' - Incidense nem volt ebből kifolyólag? - kérd az elnök, avf­tán, mivol Matuska rögtön nem válaszolt, magyaráz°lag még hozzáteszi: A lányok miatt, Matuska rögtön rávágja: - Iskolásgygrokekkel? Iston ments! Ha valaki ezt állította, a logkatcgórikusabban visszautasítom. Elmondja ezután Matuska, hogy önkéntesnek vonult be, mert tiszt akart lonni, A szabadkai 6; honvédgyalogozrod kötelékében szolgált és a zombori zászlóaljhoz került. A harctóron megsebesült, később mikor visszakerült, az altiszti iákolának parancsnoka lett, majd pedig a tárta 1ékos tisztiiskola helyettes parancsnokaként a szolgálati szabályzatot ós a toroptant adta elő. - Miért éppen a tereptant? - Mórt a helyi memóriám kitűnő. Én ugyanis parasztok kö­z ött éltem Csantavéren és ezeknek sokkal nagyobb a tájékozódóképességük, mint az intelligens omberoknok. Később aztán iskolában is tanultam föld­rajzot és mindon dicsekvés nélkül mondhatom.... - Na csak hagyja ezt, oz nem ido tartozik, - inti le az el­nök. Matuska ezután elmondja, hogy Raranco melletti csatában hogyan vo­zotto a géppu3 ka osztagot. Nagy élénkséggel magyarázza az előtte lévő asz- 1 talon az ottani hadállást ós elmondja, hogy ogy bizonyos pontra azért helyeztette mind a nyolc géppuskát, mort onnan nagyobb volt a géppuskák szórása, - Mondja csali, milyen érzés volt az, amikor a géppuska vé­gigkaszált az ellenségen? - Sötét volt,'nom láttam semmit. Csak amikor kivilágosidott, akkor láttam a nagy hatást, - Ön Wicnbcn az elmeorvos ur előtt valósággal vérfagyasztó • loirást adott erről a működéséről. /Lia. - Csak annyit mondtam kérem, hogy a géppuskák ppricccltek,, ~J Az olnök újra kérdez valamit a vádlottól, aki megint csak közbeszólj - Magának már csak azért is tiszteletről kellene lonnio irá­nyomban, - jegyzi mog Márton olnök - mort én öregebb vagyok magánál, - Ma, nom sokkal,,, - vágja rá nagy derültség közben Matua­ka. A továbbiakban Matuska olmőndja, hogy katonatiszti pálya­futása során különféle mellőzések érték, ezért végül is'betogot jelentett és igy 1916 nyarán áradra került, az ottani közkórházba. - Mi van azzal,- kérdezi az olnök - hogy maga állítólag a.'­tiváltatta magát? - Ezt én nom mondtam, én csak kértem az aktiválásomat, - Tegye hozzá, hogy kérte, dc nom adták meg! - Igén, igy volt. - Na, de az eddigi kihallgatásai során ön nem ozt mondotta. Nyilván azért próbálta magát mint egykori aktiv katonatisztet feltüntet­ni, hogy többnek látszók. Itt most újra egy "rossz pontot" szerzett magá­nak ! Márton elnök újra kérdez valamit a vádlottói, aki kurtán igy föleit - Nem tudom. Nem tűnik oz ki az iratokból? Az'elnök az iratokból megállapítja, hogy Matuska mint had­nagy szerelt le, ' - Egy csillaggal többet akart adni sajátmagának, - jegyzi meg az elnök. - Én kérem, igenis, tartalékos főhadnagy voltam! - marad meg állítása mellett Matuska, Ezután arra került sor, hogy Matuska Szilveszter milyen ki-*/,, tüntetést szerzett a harctéren, A vádlott azt állit ja, hogy kisozüstöt 03 Signum Laudist kapott. , /Folyt.köv./ Ky,

Next

/
Oldalképek
Tartalom