Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-07 [116]
ZU MATUSKA-ÜGY. /8. folytatás./ Elmondja ozután Matuska, hogy, mintegy 13o méter dröto +csavart a derekára, az ekrazitot pedig térdnadrágja zsebeibe gyömö* szolt.v így csak kövérnek látszott, de semmi feltűnő nem volt rajta. Az elnök itt megjegyzi, hogy a vonaton utazott egy Eisler Mária nevü nő is, aki látta őt s később vallotta, mennyire feltűnt neki Matuska furcsa alakja, - Aztán a határra érkeztünk, - folytatja Matuska. - Miért "érkeztünk?" - szól rá az elnök, - Hát kivel érkezett a határra? ' ' "* - Hét a vonattal. Én meg a vonat. Aztán szervusz,. .-szervusz.,. - Hát ez meg micsoda - csodálkozik az elnök, - Hát az ellenőrző közeg mondta, hogy szervusz és én Is azt mondtam, hogy szervusz. Kiderült ugyanis, hogy dr, Horváth volt, aki tiszttársam volt a 6-os honvédaknái. Persze igy könnyű volt az ellenőrzés. Én megmutattam neki, hogy 5oo schillinget hozok és Ő.azt mondta, hogy nem is irja bo az utlevelembo ezt a pénzt, mert ha 4-5 napig tartózkodók Budapesten,-úgyis költeni fogok belőle. Persze látta, hogy megbízható ember vagyok,/Derültség!/ - No és aztán hogy volt tovább? - faggatja az elnök, - Magyaróvár tájékán láttam meg Leót, amint végigment mellettem a kupéban és a szemeszögletéből rámnézve a hátarinCgiJtti részben ült le, - Hát beszélt vele? - Nemi - Húsból és teérből volt ez a Leó? • Én azt hittem, hogy Leó, de most már tudom, hogy csak én néztem annak - mondja Matuska, aztán folytatólag előadja, hogy amiközb en Pestre robogott a vonat és megpillantotta a biatorbágyi hidat, oszébe jutott, hogy ozt is tervbe vehetto-volna, Akkor ugyanis még csak az újpesti hid felrobbantására gondolt. Amikor közeledett a Vonat Pest felé a derekán lévő drótot lecsavarta és papírba csomagolta, az ekrazitot pedig zséheiből áttette ' bőröndjéhe és a csomagokat a keleti pálya udvaron a ruhatárba hegyta, - Hát a kalauznak nem tünt fel a maga rakosgatása? - Azt sem tudta, hogy micsoda az a por, azt gondolhatta, hogy kén. Az elnök itt egész futólag megemlíti, hogy Matuska a pályaudvaron megismorkedett egy Aliz neuü svájci nővel, mire Matfuska hozzáteszi, hogy a nő sz&litotta őt mog valami iránt érdeklődve, A vasútról egyenesen egy dunaparti szállóba hajtatott s msánap reggél onnan ment ki Újpest környékére, hogy alkalmas helyet koressen a robbantásra. Egy meglehetősen védtelen helyen mérésekot eszközölt anélkül, hogy észrevették volna, - Ha láttak volna, az' som tűnhetett fel, azt gondolhatták, hogy Inzsenör vagyok - tette hozzá Matuska, AztAn részletesen elmondja, hogyan vásárolta össze a vaskereskedésben a merénylethez szükségos csöveket. /MA/. - Csak szemmérték után választottam ki a:csöveket - folytatna vallomását M a tuska - csupán arra vigyáztam, hogy lehetőleg ugyan olyan nagyok legyenek, mint/amekkorákat Jüterbogba láttam. Elmondja a továbbiakban,ahogy az ujjával akarta belegyömöszölni a csővekbe a robbanó anyagot, - Hiszen akkor az ekrazit lötyögött volna a csővekben jegyzi meg az elnök, A továbbiak sofcán elmondja, hogy szeptember 4-én felkerekedett és a Thököly-utra ment, hogy a vas és fémmunkások szakszervezeténél alkalmi munkásokat szorozzon, - Milyen-nap volt szeptember 4-én? - kérdezi az elnök* - Péntek, - Csodálatosan jói emlékezik - állapítja meg az iratokból az olnök, Matuska folytatólag előadia, hogy a vas és fémmunkások szakszervezeténél sönkitsem talált s a Kapus azt a tanácsot adta, hogy ha munkásokat keres, monjon ki a 19-os villamos végállomásához, ott ta1 álnl fog. . '! ORSZÁGOS LEVÉLTÁk/Folyt , köv/Ky.
