Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-06 [116]

— ZU MATUSKA /13.folytatás./ - Mi volt a célja a merénylettel? - kérdezte az elnök, - Hogy az újságok irjanak róla, - Hogy a kisiklás nem történt mog, az csak azért volt,mert a mozdony egyik tengelye ugrott le a sinről és a vonat önműködően fé-Jtozcfcfci Különben befordult volna az árokba, mint Jüterbogríál is történt, - Szerencsére nem igy volt, - szólt közbe Matuska, - Persze, utólag most ezt mondja, A továbbiak során az elnök ismertette, hogy milyen tárgyak maradiak a merénylet színhelyén, igy egy sindarab,satu, kulcs, srófhuzó, - Még'egy félcipő is maradt a hely színen, - fejezte be az előadást az elnök, - Félcipő? Minek az, nekem attentator-csizmóm volt. Elmondta ezután Matuska, hogy a merénylet színhelyéről aszomszéd faluig szaladt, ahol az állomáson egy üres vagonban bujt el, Márton Albert még iratokat ismertetett, majd'a tárgyalás folytatását délután öt órára halasztotta, /Folyt,köv,/ P. ZU MATUSKA-ÜGY, /14. folytatás./ • . A délutáni Tárgyalás pontosan 5 órakor. kezdődött. Má? %on Albert dr, tanácselnök megkérd:zte a védőtől, hogy van-e indítványa -Denáth professzornak, az ellenőrző orvosszákértőnek délelőtti rosszullétével kapcsolatosan* A védő kijelentette, hogy nincs Indítványa. Ezután Ismertotték a Landesgericht Nr.l, a két anspachi merényletre vonatkozó jegyzőkönyvét) az ité-let ténymegállapításait, Az. Ítélet ismertet:'-- . során az elnök -több kérdést intézett Matüskához, igy például mcgkérüozte, hogy fenntartja-e azt a vallomását, mely szerint hat csavarral volt a sin összeerősitve s a kérdésre a vádlott igy válaszolt: - Fenntartom még akkor is, ha az Ítélet négyet ir. Az osztrák biroság Ítélete szerint Matsukának az volt a szándéka, hogy kisiklassa a vonatot és a vonat kisiklatássaí emberéletbe kárt okozzon. Amikor a jegyzőkönyvnek ezt.a részét olvasták, az elnök m egkérdezte: i - Helyes ez a megállapítás? ' t •,/: .•••.Erre vonatkozóan nem akarok válaszolna,'.'- felelte Matus/ ka, - :

\ . - A tudatában meg volt az, hogy kisilást idéz elő? / -Nem tudom magam visszahelyezni abba a helyzetbe, - hang/ zott a felelet. A jegyzőkönyv ismertetése utón arravohatkozőan hallgatta k i az olnök Matuskát, hogy mit csinált az anspachi merénylet után. Matuska elmondotta, hogy Rekawinkelbe a vasúti állomásra ment, ott egy személykocsiba elbujt, majd a legközelebbi vonattal Bécsbe utazott, megszállt egy szállodában, átöltözött, és az álruháját elégette. Arra a k érdes re, hogy miért égette ol az álruhát, igy válaszolt: - Nehogy a feleségem meglássa az attentát ruhát. Az elnök ezután megkérdezte, hogy a merénylet színhelyén látta-e Leót és Matuska igy felelt: - Egy bokorban mozgott, tudtam, hogy csak ő lehet. Akkor láttam. Különbség van az altkori gonóalkodásom és a mai között. Ezután a kérdésekre elmondotta, hogy a szállodából hazament, ahol a feleségének valamit hazudott, másnap figyelte az újságokat, hogy mit irnak a merényletről, - Mit érzett ekkor? - kérdezte az elnök. - Jóérzésem volt - A sikert illetőleg mit érzett? - Örültem, mert sokat irtak a lapok és mégsem történt semmi nagyobb dolog, - Nem furcsa az - mondta az elnök - hogy maga meg volt elégedve és mégis a következő merényletekhez nagyobb felkészültséggel látott hozzá, . - Ez azért volt, mert a satut nehezen lehetett szállítani, mást Is be kellett avatni és nehézkes volt az egész kiviteli mód,Gondoltam, másképpen csinálom, • ' : ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁl/Polyt • 'köv./P. ^v|^