Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3
1934-10-26 [115]
az agész világ fölforgatott külső és bolső békéjénok holyro állítására fognának össze a népek, inkább egymás ollón szövetkeznek, non gondolva át,hoí:7 ezáltal, olut a bibliai Sámson, olyan pillérokot ingatnál mog,anolyok ha leomlanak:, ror.badől az ogész civilizélt világ és törmelékei önmagukat is o ltomotik. - Ennok a szoroncsétlon, vésztjósló állapotnak a főokát ebb! kell keresnünk - folytatja Radvánszky Albert bár 0 hogy mogtópdosték az Evangéliuxi angyalának szárnyait, s itt nomcsak a szovjotro gondolok, amoly teljesen ki akarja irtani népéből az Evangélium lóikét, do oz'lok a világ keresztyén államairól is^ ozokbo is belopózni látjuk a kulturbolsovizmus szollemét ás látjuk, hogy az már olyan körökben is polgárjogot nyor, ahol e megállapítás ellen azért tiltakoznának, mert idogon voltat már észro sem VeSZik...És szolok a világ keresztyén államairól azért is, mort az egyház ós annak munkája sekholyütt nem részosül olyan olbirálásbaa , értékelósbon és támogatásban, amint az ügy, amolyot szolgál, mogkövotolhotné, az emberis ág és a maguk jóifelfogott érdokébon is. - Itt nemcsak kötclességaBorüon, do megnyugvással is kell kiomolnom - úgymond az egyet ónos felügyelő -, hogy a magyar államnak te lj os tisztelet, hála és olismorós jár, m ert az egyházzal szemben megbecsülést és méltánylást te.nusit, azt erkolcsilog támogatja és a támogatásban az anyagiak terén is igyokszik elmenni addig a határig, ameddig a maga súlyos pénzügyi helyzoto megengedi, Kétségtolen, hogy vannak bajaink és j ogos igényeink, dologiak és személyiek egyaránt, amoly ok még kielégítetlenek, vagy legalábbis nem olyan mértékben nyortok kielégítést, mintahoay azt az egyház jelontőségo és helyzoto kivánatossá tenné, viszont nem volna méltányos állítanunk, hogy azok teljesülésének oddigi elmaradása az állam laognemérmésére, vagy arra irányúié készségének hiányára volna visszaV eZOthotŐ. - Magyarország mi niszterelnöke es legutóbb a katholikus nagygyűlés keretóhon Magyarország vallás- és közoktatásüg y i minisztoro is O^ptyan kijolontéSV^ott a f olokezotközi kérdésbon, amolyJÉh mi áiláspc tunkat is fedik.Ha a kormányzat részéről ez a szollem érvényesül és a kormány ounok a szellőmnek érvényt szoroz, akkor a folokezotközi élet surl•' si felületei nagyban redukálódnak és az egyházak békés és orednényos erőkifejtése fokozódhatik, - Ennek a célnak erdőkében ^azonban nagy szükség volna még arra is, h egy a' ve gy o s h áz a s s áftbé 1 szá rma z° gye rmeke k vallá s át sz abályozó 1894. évi XXXII * törvénycikk ha t a lva mogszüntót t ossék é s az 1 868. évi LIII . törvénycik k kizárólagos év v&njo visszaáillittassék . A ve gy o sh áza s s a-; b ü l származó gyermekek vallásának kérdése ugyanis olyan probléma, amoly a lolkokot állana' nyugtalanságban tartja, sőt hátráltatja az egységes nomzeti-t ár s a dalai együttműködést is* - Márpedig ha nemzeti életünkre irányozzuk figyelmunkét, abban enélkül is éppen elég nyugtalanító momentumot találunkj á, gazdasági ve • ság, amoly ért különböző tényezők kölcsönösen egymást teszik felelőssé, a munkanélküliség és a munkaalkalma kért vr.l& kényszerű tülekedés, amoly az osztályok szerint am úgyis megosztott nemzeti társadalom azonos rétegoit is részekre bontja, a szociális nyomor, amely sok elkosoredést, irigységet éa gyűlölséget vált ki,- minÉmegannyi szétválasztó, a nemzet egységét bontogat 0 erő. A r ovorzális-harc és általában a vegyesházasságok kérdésének bolygatása azonban ott, ahová annak hatása elér, talán mindennél többet ront, mort a nemzeti társadalom fundamentumának i'övoit mállasztja szét, a család ogységét kezdi ki, házasfeleket,, szülőkot, gyermekokot és tostvérekot állit egymással szembe. - A magyar hercegprímásnak az idei katholikus nagygyűlésen a mázasság kérdése kapcsán kifejtett elgondolása, amely országszerte s igy a mi egyházunkban is visszhangra talált, azt a rea ényt ébreszti bennünk,hogy ' talán mégis kialakulómé olyan a.tmoszféra, armlybon ózok a sokat vitatott kérdések a testvériség szellemében nyerhetne*" megoldást. Amikor ugyani,, a hercegprímás törvenymodositó elgondolásának második alternatívájában polgárjogi érvényesseget kivan a vegyesházasfülek nemkatolikus egyházi Q /Folytatása kövotkezik/
