Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3
1934-10-25 [115]
m~* A "CIRKUSZPOPON" ÜGYE A BÜNTETŐT ŰR VÉNYSZÉK ELŐTT. Dr, László Dezső törvényszéki egyeseire ma kezdte meg annak a nagy érdeklődéssel kisért bűnügynek tárgyalását, amelynek vádlottja Jávor Pál szinész, aki ellen tudvalevőleg a királyi ügyészség súlyos testi sértés büntette cimén emelt vádat. Jávor, mint ismeretes, a Vigszinház "Cirkusz csillaga" cimü előadásán szerepelt Rökk Marikával,'az egyik jelenetben együtt lovagolnak és a Jávor lovának tulajdonosa, Winternitz Károly artista, többször kifogásolta, hogy Jávor üti a lovat. Emiatt keletkezett aztán köztük szóváltás, amelynek folyamán Jávor Pál - a vád szerint - ököllel arculütötte Winternitzet, Az ütés az artista jobbszemét találta és az orvosi vélemény szerint inhártyarepedést és a szemben belső vérzést okozott. Zsúfolt tárgyalóteremben nyitotta meg a tárgyalást tiz óra után néhány perccel dr. László biró. A vádhatóságot vitéz Széchy István dr, királyi ügyész képviselte, Winternitz Károly is megjelent az idézésre, szemén pápaszemmel, amelynek jobb üvege feketeszinü, képviseletében dr, Sándor László ügyvéd jelentkezett. Az elegáns fekete ruhájú Jávor Pál szintén pápaszemet tett föl és némi elfogultsággal hajlott meg a biró előtt, amikor az nevén szólította. Védője: dr. Hajdú Miklós mindjárt a tárgyalás megnyitása utón hivatalos okirattal igazol-' ta, hogy Jávor Pálnak nom művészneve van, hanem azu jogosan használja s mindennapi életben, is. Amikor személyi viszonyaira vonatkozóan kihall gatták, kiderült, hogy könnyű testi sértésért és hatósági közeg elleni erőszak vétségéért már büntetve volt. Jávor Pál tagd dta bűnösségét. Elmondotta^ hogynSzabolcs Ernő' Bécsből szerződtetett két cirkuszlovat a Rökk Marika ésaa z 8 számára. A Rökk Marikának szánt ló azonban nem volt megfelelő és tudomása szerint a Tattersallból béreltek egyet, mig a másik ló- Winternitz tulajdona - szintén nagyon siralmas állapotban volt ugyan, de azért ő lotoagolta, A ló ijedős volt, többször sántikált és emiatt panaszkodott is a direkciónak, Winternitz kérésére még csak sarkantyút sem viselt, ennek dacára állandó kellemetlenségei voltak a ló miatt esténként, - A végén már annyira lerongyolódott a ló - ifiondotta védekezésében Jávor - hogy esténkent a cirkusz közönsége biztatta, mert rendszerint lemaradt a Rökk Marika lova mellől. Ez persze nagyon komikus volt és engem is kinosan érintett. Emiatt aztán állandó volt az összeszólalkozás köztem és Winternitz között, - Hát miért nan selejtozték ki, ha nem volt megfelelő? Hiszen majdnem három hónapig azon lovagolt ön? - kérdi a biró. - Sajnáltam Winternitzet, nem akartam, hogy kenyér nélkül maradjon, - válaszolta Jávor, A továbbiakban Jávor elmondotta, hogy ő sohasem erővel ütötte a lovat, hanem csak "tusirozta", ahogyan azt az artisták mondani szokták. Winternitz azonban a jelenet alatt többször hangosan rászólt, kifogásolta, hogy üti a lovat, ami persze ot is bántotta, mert hiszen a közönség halottá ezeket a megjegyzéseket, - Amikor a jelenetemnek vége volt, - f olytatta a vádLott - ' leszálltam a lóról és kimentem, hogy előkészüljek a következő jelenésre. Az istálló mellett találkoztam Winternitzcol, aki•rámkiabált: "Ha még egyszer megüti a lovamat, akkor én ütöm meg magát," Én csak'annyit mondtam, hogy hagyjon békén s tovább mentem az öltözőm felé. Winternitz azonban rámkiabált: "Sie sind ein Idiot!" Amikor erre gyorsan visszafordultam, Winternitz már nekem is támadt, felemelte öklét, amelyben egy lovaglóostort tartott és arculvágott, A biró megjjegyözte, hogy tanúvallomások szerint Winternitz kezében nem volt ostor, Jávor azonban kitart állítása mellett. - A rendőrorvoa sem talált'az ön arcán semmiféle sebesülést, - jegyezte meg folytatólag László biró. - Igen, mert az eset után tizenkét nappal vizsgált meg, - Hát miért momt ilyen későn az orvoshoz? ' - Mert nem gondoltam, hogy súlyosabb következményei lesznek az ütésnek. Mindenesetre nnost már belátom: nagy'szamárság volt tőlem, hogy nom azonnal mentem megvizsgáltatni magamat. László biró kérdésére, hogy a vádbeli cselekmény hogy zajlott le, Jávor ezeket mondotta:
