Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3

1934-10-25 [115]

HóMAN BÁLINT KULTUSZMINISZTER A TÖRT?NETT TUDOMÁNYOK NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE HÍVTA FEL A TÖRTÉNETI TÁRSASÁGOK FIGYELMÉT A MAGYAR TÖRTLNELMI TÁRSULÁT CSÜTÖRTÖKI KÖZGYŰLÉSÉN. A Magyar Történelmi Sársulat csütörtökön délután tartotta feltűnően nagy érdeklődés mellett az idei közgyűlését H ó m a n Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter elnökletével. A közgyűlést Hónán Bálint elnöki mgnyltója vezette be: - A Magyar Történelmi Társul m alapitól az első alapszabályé! tanúsága sae^int egyesülésük célját "a hazai történettudomány minden ágának művelésében, amgkedveltetósében éo minél szélesebb körű érdekeltségnél: ébresztésében", másszóval a történettudomány szakszerű müvelésében és népszerűsítésében látták. Ugyanígy Jelölte meg az egyesülés célját gróf Mikó Imre, az elnöki székbon első elődöm a magyar történetírás színvonalának emelésében és a nemzeti társadalom politikai műveltségének gyarapításában. Ezt a'kottős feladatot az aL..pitók a magyar történet tudomány minden művelőjének, a nagy távlatokban dolgozó tudósoknak és szerényebb körben búvárkodó kutatóknak, másrészről a történelem minden kedvelőjének, a történet irodalmat élvező és abból okulni vágyó müveiteknek a Társulat keretében való egyesítése, a tudósnunka megszervezése és rendszeres Irányitása,másrészről az eredmények élőszóval és Írásban való megismertetése által kívánták megoldani. - Ebben a célkitűzésben történettudomány népszerűsítése,o szónak magasabb és nemesebb értelemben, egyenrangú célként jelentkezik a tudomány művelése mellett. -A magyar társadalom történeti műveltségének gyarapítására irányuló törekvés az alapítóknál a prágai, tikus történetírás korábbi Időszakából átörökölt utllltárlus elv reminlszcenc1ájaképen jelentkezik.Gróf Kiké Imre végcélnak látja "oly történelmi mü megalkotását,^ mely a nemzetet polgári ösvényén vezesse és politikájának kalauzává véljék", vagyis elfogadja az elvet, mely szerint" a tör t éne lem az ölet mestere" s a maga tanulságaival gyakorlati politikai célok szolgálatában áll.Nem kívánok Itt ennek z elvnek bírálatába bocsátkozni, s c 3*el a történettudományban már rég lezárult vitát feleleveníteni és legkovésbbé kívánok ennek a történetszemléletünk tisztaságát könnyen .lhomályosltó, módszerünket könnyen megingató .;lvnck v >delmére kelni. Mégis meg kell állapítanom, hogy Társulatunk, al.pitóinak - nagyközönség történeti műveltségének gyarapítására, a ma gyar társadalom történeti nevelésére irányuló törekvése nonzc tpollt ik szempontból kétsé,-telenül helyes, indokolt és Időszerű volt. Ha . történelem semmi ujat som monoott, non is tekinthető a mondott értelemben az ^aktuális politika segítőeszközének,.. ?ct élőt mesterének", 3 ha a belőle levont tanúságok a fejlődési f oly amntfv ált oz a t • sságára és jelenségei ssingu.l f'• rls természetéhez képest a gyakorlati politikában ritkán jutnak ls igazoláshoz, mégis tagadhatatlan, hogy az állami, társadalmi,gazdasági élet aktuális jelenségei és korszerű problémái a mult ismerete nélkül meg som 'rthetők, s régkovésbbó értékelhetők. Az 'llaml, társadalmi, gazdasági sz.rvezet betegségei a történeti előzményeknek, a szervezetek kialakulási folyamatának' ismerete nélkül helyason nem határozhatók meg és még kevésbb.' gyógyíthatók* A történeti nüvoltséjg ezért :..z evolúció elvi alapján álló politikának nélkülözhetetlen sogitooszközc, u az államélet irányitóinak 's £ politikai életben részes társadalmi rétegeknek történeti műveltségre, c nemzeti mult ismeretére feltétlenül szükségük van. - A Magyar Történelmi Társul;t al pitói jól tudták, hogy a ki-gyozes éveiben újból önálló politikai életre berendezkedő magyar társa dalomnak sokszorosan szüksége volt erre :. történeti műveltségre és tudatos: n lgyekeztok ezt e ezűkségletet kielégíteni, midőn a tudomány müveié-?, sc mellett "nmek népszerűsítését ls feladatukul vállalták, s . magyar történe ttudomány művelőit evégből a társad-lom szélesebb rétegeivel igyekeztek k posolítba hozni. - S jnos, később ez .:. kapcsol, t meglazult és társulat népszerűsítő munkássága mind szűkebb körre zsugorodott össze. A tudományok spéci- lizáló Iránya - XIX.század utolsó évtizedeiben nem vált asok népszerűségének j vára. Az •prólékos részlotkut.tás bármilyen gyömölcsöző volt la magában • tudományban,, melynek anyagát hat .lmas forrásanyaggal,módszerét uj szempontokkal és eszközökkel gazdagította, bénltólag hatott a müveit /folyt, köv./ fj •i • - K szekció V

0